A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az 1867-es kiegyezés 150. évfordulójára 20 ezer forint névértékû ezüst emlékérmét bocsátott ki hétfõn a Magyar Nemzeti Múzeumban, Budapesten.

Az érme átmérõje különlegesen nagy, 52,2 milliméter, tervezési újdonságnak számít a visszahajló belsõ perem is. Az elõlapon ovális medál alakba komponálva a "haza bölcse", Deák Ferenc, míg a hátlapon I. Ferenc József és Erzsébet királyné portréja látható - mondta el Pataki Tibor, az MNB készpénzlogisztikai igazgatója.     

Hozzáfûzte: az ezüst mellett egy színesfém változat is forgalomba kerül kétezer forintos névértéken. Mindkét emlékérmébõl ötezer példányt bocsátanak ki, az ezüstbõl tükörfényes, a réz- és nikkelötvözetbõl készült változatból pedig selyemfényes kivitelben. Az emlékérméket Kósa István, az MNB tavaly nyugdíjba vonult fõvésnöke tervezte.     

Az 1867-es kiegyezés szinte párhuzam nélküli eredményeket hozott a magyar történelemben, fontos, hogy erre a történettudomány világán kívül is emlékezzünk - hangsúlyozta Varga Benedek, a múzeum fõigazgatója. Kiemelte: az emlékérmek fontos részét képezik a legújabbkori magyar történelmi emlékezetnek.     

Mint fogalmazott, a magyar történetszemléletben két nagy hagyomány figyelhetõ meg, az egyik a nemesség hagyománya, amely Buda 1541-es elestétõl 1848-ig szabadságharcok soraként értelmezi a magyar történelmet.     

A másik, gyakran elfelejtett hagyomány szerint az 1711-es szatmári békétõl kezdve 50-60 évenként olyan kiegyezések követték egymást a magyarság és a Habsburg-dinasztia viszonyában, amelyek mindig fellendüléshez vezettek - fûzte hozzá Varga Benedek, aki szerint ezeknek a megegyezéseknek a sorából is kiemelkedik az 1867-es.     

Az 1867-es kiegyezésrõl a mai napig megy a vita, amely mindig visszatér Kossuth Lajos kritikájára, aki híres Cassandra-levelében elszakadt az adott történelmi pillanattól, és egy mélyebb, átfogó összefüggésre hívta fel a figyelmet: sosem szabad olyan helyzetbe kormányozni a nemzetet, amely kiveszi a kezébõl a lehetõséget jövõje alakítására - mondta el Csorba László történész, az emlékérme tematikai szakértõje.     

Kossuth ugyanis úgy látta, kora alapvetõ eleme a törekvés a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. Mivel a kiegyezés kizárja a többi nemzetet a birodalom vezetésébõl, szükségképpen a Habsburg-állam széthullásához fog vezetni. Magyarország pedig ekkor egyedül marad az ellenséges nemzetek körében - idézte fel az 1848-49-es szabadságharc vezetõ politikusának gondolatait Csorba László.     

Tóth Csaba történész a kiegyezést követõ koronázási szertartásra megjelent emlékérmékrõl, köztük a nagyméretû arany felajánlási érmékrõl adott elõ. Utóbbiakat négy példányban készítették el, a hagyománytól eltérõen a latin mellett magyar nyelvû feliratok is megjelentek rajtuk. MTI Fotó: Máthé Zoltán

MTI - Kanizsa