Fogyatékossággal élõk próbálhatják ki álommunkájukat a Salva Vita Alapítvány Neked munka, nekem álom! címû programsorozatában keddtõl több napon át az egész országban - közölték a szervezõk.

Vég Katalin, az alapítvány ügyvezetõ igazgatója elmondta, az Írországból indult programot 2015-ben még csak Budapesten, tavaly már több vidéki városban is megtartották, idén pedig a fõváros mellett 19 vidéki helyszínen, 226 résztvevõvel rendezik meg az Emberi Erõforrások Minisztériuma (Emmi), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a kormányhivatalok, valamint a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlõségéért Közhasznú Nonprofit Kft. támogatásával.     

Példaként említette, hogy az idén lesz olyan résztvevõ, aki egy jelmeztervezõ vagy egy orgonaépítõ munkájába nyerhet bepillantást, más a Magyar Tudományos Akadémiára vagy a Semmelweis Egyetem neurológiai klinikájára látogat el.     

Vég Katalin úgy fogalmazott, sokan úgy gondolják, a program csak "álomkergetés", pedig a jelentkezõk gyakran reális kívánsággal keresik meg õket, mert tényleg szeretnének elhelyezkedni, és volt már olyan résztvevõ, akinek ez sikerült is.     

Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelõs államtitkára kiemelte, a társadalmi befogadás egyik legfontosabb eszköze a munkaerõpiaci esély megadása, hogy a megváltozott munkaképességû emberek megmutathassák, õk is képesek értékteremtõ munkára.     

A társadalom több évtizeden át "fallal" vette körül, elkülönítette a fogyatékossággal élõ embereket, mert úgy gondolták, bennük valamilyen hiba vagy hány van. Pedig a hiba a falakban van, amelyek megakadályozzák az integrációt, a falak lebontása az egész társadalom ügye - fogalmazott.     

Az államtitkár azt hangoztatta, a kormány feladata, hogy minden olyan kezdeményezést támogasson, amely a foglalkoztatáson keresztül segíti a társadalmi befogadást, sokszor ugyanis a munkáltatók is falakba ütköznek: nem biztosak abban, hogy megéri-e foglalkoztatniuk egy fogyatékossággal élõt, hogy lehetséges-e a munkahelyen az akadálymentesítés, vagy hogy elfogadják-e a kollégák a megváltozott munkaképességû dolgozót.     

Minden eszközt meg kell ragadni, amely ösztönzi, bátorítja a munkáltatókat, és fontos a szerepük azoknak a szervezeteknek, amelyek segítik a munkakeresõk és a munkaadók egymásra találását - fûzte hozzá Czibere Károly.     

Szólt arról is, hogy az elmúlt hat évben 15-16 százalékról 30 százalék fölé emelkedett a fogyatékossággal élõk foglalkoztatási rátája, köszönhetõen például a foglalkoztatóknak járó bértámogatásnak vagy annak, hogy a megváltozott munkaképességûeket alkalmazó cégek mentesülnek a közbeszerzési törvény alól.     

Czibere Károly végül megemlítette, hogy az Emmi a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlõségéért Közhasznú Nonprofit Kft.-vel közösen pályázatot hirdetett a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásának elõsegítésére. Ennek érdekében 37 millió forintra pályázhatnak azok a civil szervezetek, amelyek részt vesznek a Fogyatékosságbarát munkahely elismerés kiosztásában, a Segítõ vásárlás és a Jobb velünk a világ kezdeményezésben.     

Az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta, az intézményekben élõk foglalkoztatására két mód van: fejlesztés esetén a minimálbér 30 százalékát kell kifizetni, míg foglalkoztatás esetén a minimálbért kell megadni. Az erre szánt eddigi 4,7 milliárd forintot a kormány 320 millió forinttal növelte - tette hozzá.     

Simon Attila István, az NGM munkaerõpiacért felelõs helyettes államtitkára kiemelte, a magyar nemzetgazdaságnak szüksége van a megváltozott munkaképességûek munkájára, értékteremtésére, kutatások szerint ugyanis ha egy fogyatékossággal élõ a képességeinek megfelelõ munkakörben dolgozhat, akkor pontosan annyi értéket termelhet, mint egy egészséges ember.     

Felhívta a figyelmet arra, hogy van még hova fejlõdni, hiszen tavaly 73 ezer ember foglalkoztatása helyett inkább a rehabilitációs hozzájárulást fizették be a cégek.     

MTI - Kanizsa