Öt év alatt 134 ezerrel csökkent Magyarország népessége a 2011-es népszámlálás és a tavaly októberi kis népszámlálás, úgynevezett mikrocenzus között. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán ismertetett adatai szerint október 1-jén 9 millió 803 ezer 837-en éltek az országban.

Vukovich Gabriella, a KSH elnöke sajtótájékoztatóján azt mondta, rekordgyorsasággal haladnak a kis népszámlálási adatok feldolgozásával, és a nagyobb mintának köszönhetõen majd járási szinten is tudnak adatokat szolgáltatni.     A mikrocenzus célja, hogy két népszámlálás között ugyanazzal a tematikával frissítsék az adatokat, összegzõ felvételt készítsenek a társadalmi változásokról a szakpolitikák alakítói és a kutatók számára.     

Ismertetése szerint a felmérést a lakosság 10 százaléka, 440 ezer háztartás bevonásával végezték 2148 településen, 3731 összeíró segítségével. Emlékeztetett arra is, hogy az elsõ mikrocenzust 1963-ban tartották, és a korábbi adatfelvételeket 2 százalékos mintán végezték.     

A KSH elsõként a népességi adatokat és a lakások jellemzõirõl gyûjtött információkat ismerteti. Az eddig feldolgozott adatok a KSH honlapjáról is elérhetõek, az oldalon ezernél több táblázat, valamint grafikonok segítik az áttekintést.     

A sajtótájékoztatón ismertetett és közleményben is kiadott adatok szerint a népességfogyásból következõen a népsûrûség tovább mérséklõdött, és 2016-ban egy négyzetkilométerre már csak 105-en jutottak. A legsûrûbben lakott település 2016-ban Budapest volt, ahol átlagosan 3360-an éltek egy négyzetkilométeren.     

A megyék közül Pest és Komárom-Esztergom volt a legsûrûbben, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun és Békés pedig a leggyérebben lakott. A felmérés idõpontjában a népesség 15 százaléka volt gyermekkorú, 67 százalék tartozott az aktív korúak, 19 százalék pedig a 65 éves és annál idõsebbek közé. A gyermekkorúak aránya az átlagosnál magasabb a növekvõ népességû Pest, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben.     Tavaly 149.111 nem magyar állampolgár élt Magyarországon, ami 6 ezerrel több, mint öt évvel korábban. Arányuk 1,5 százalék volt - ez alig haladta meg az öt évvel korábban mért 1,4 százalékot. Az itt élõ nem magyar állampolgárok között több a férfi, mint a nõ, legtöbben aktív korúak, több mint háromnegyedük a 15-64 éves csoportba tartozik.     

Az iskolázottsági adatokról elhangzott, hogy a 15 éves és annál idõsebb népesség körében az általános iskolainál alacsonyabb végzettségûek aránya tovább mérséklõdött, 3,2 százalékra. 2016-ban a felnõtt népesség több mint fele rendelkezett érettségivel vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel.     

A felsõfokú végzettségûek aránya öt év alatt 17 százalékról 20 százalékra emelkedett. A diplomások között továbbra is több a nõ: a felsõfokú végzettségû nõk aránya 18-ról 22 százalékra nõtt.     

A diplomások arányának területi különbségei azonban tovább nõttek: míg a fõvárosban 41, addig Nógrád megyében csupán 13 százalék a felsõfokú végzettségûek aránya.     

Az adatok szerint tavaly a teljes népesség 46 százaléka dolgozott, 2,6 százalék volt munkanélküli, 28 százalék az ellátásban részesülõ inaktívak, és 24 százalék az eltartottak aránya.     

Az aktivitási arány továbbra is Budapesten a legmagasabb, 52 százalékos, a megyék közül Gyõr-Moson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom és Fejér megyében 50, míg Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Tolna megyében csak 45-46 százalék az aktívak aránya.     

A foglalkoztatottak száma 4 millió 503 ezer, a munkanélküliek száma 250 ezer fõ volt. A foglalkoztatottak száma 14 százalékkal emelkedett, a munkanélkülieké 56 százalékkal csökkent a legutóbbi népszámlálás óta.     

A 4 millió 21 ezer háztartás 66 százalékában családok éltek, a háztartások további egyharmad része zömében egyedülállókból állt. Csökkent az egyedülállók száma, 2016-ban 1 millió 217 ezren voltak, ez a népesség 12 százaléka. Közülük csaknem 105 ezren 30 évnél fiatalabbak, 424 ezren 30-59 év közöttiek és 688 ezren annál idõsebbek.     

A családok száma 2016-ban 2 millió 743 ezer 338 volt. A családok 82 százaléka, azaz 2 millió 240 ezer család párkapcsolaton alapult. Az élettársi kapcsolatok egyre nagyobb teret hódítanak: számuk a párkapcsolatokon belül meghaladta a 483 ezret.     

Jelentõs az egyszülõs családok száma is: 2016-ban 503 ezer családban élt egy szülõ a gyermekével vagy gyermekeivel. A gyermekes házaspárok száma 35,1 százalék, a gyermekteleneké 28,9 százalék volt tavaly.    

A felmérés szerint 4405 ezer lakás van az országban, ez 14 ezerrel több, mint a 2011. évi népszámláláskor. A lakások 21 százaléka Budapesten, 52 százaléka más városokban, 28 százaléka pedig községekben található. A lakások többsége két- vagy háromszobás, átlagos alapterületük 2016-ban 84 négynezetméter volt, ez 6 négyzetméterrel több, mint 2011-ben.     

A lakások csaknem kétharmada téglából épült, 14 százalékuk volt panel, 13 százalékuk vályog. A legtöbb panellakás Budapesten található, ahol a lakott lakások 25 százaléka ilyen. Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Fejér megyében a panellakások aránya 17-20 százalék között alakul.     

A kérdõíveket most elõször kizárólag elektronikusan lehetett kitölteni, kérdezõbiztosok segítségével, vagy az interneten. Utóbbi lehetõséggel az érintettek 19 százaléka élt, ezen belül a legmagasabb arányban, 28 százalék Budapesten.     

A kivándorlási adatokról még az idén külön kiadványt jelentet meg a KSH - hangzott el a tájékoztatón.     

A KSH korábbi tájékoztatása szerint az adatfelvétel és annak feldolgozása mintegy 3,5 milliárd forintba kerül.

MTI - Kanizsa