Háromezer embert kereszteltek meg a legelsõ pünkösdkor – azon a napon, amikor – Jézus Krisztus ígéretét beteljesítve – a Szentlélek a Földre szállt. Az Anyaszentegyház születésének ünnepe a népi kultúrában és az egyes mûvészeti ágakban egyaránt tetten érhetõ.

A festõmûvészet különös sajátossága, hogy Krisztus mennybemenetelét eleinte együtt ábrázolták a Szentlélek kiáradásával, holott két különbözõ ünneprõl van szó. Amikor a pünkösd már önálló témaként is megjelent, kialakult az a szimbolikája, amit a kortárs mûvészek ma is ugyanúgy használnak, mint több száz évvel ezelõtt Tintoretto, Rubljov, Giotto vagy Duccio.

– A pünkösdi alkotások legfontosabb motívuma a Szentlélek galambként történõ ábrázolása – mondja Lehota M. János. – Ezen túl a festményeken szereplõ alakok – többnyire Mária és a tanítványok – feje felett van egy aprócska lángnyelv, ami a Szentlélek általi megvilágosodást jelképezi.

Az esztéta a színhasználatra is felhívja a figyelmet: a Szûzanyát szinte kivétel nélkül piros ruhában és kék palástban látni a különbözõ festményeken. Míg a piros a bûnbocsánatra utal, addig a kék – egyebek mellett – az angyalok, illetve a kereszténység szimbóluma – az Európai Unió zászlajának színe is innen ered.

– Már a középkori ikonok többségén is piros-kék öltözetben festették meg Máriát, majd a XVI. században Pius pápa ezt kötelezõvé is tette. Sõt, kikötötte, hogy a mûvészek a palásthoz csakis ultramarin kéket használhatnak, aminek azokban az idõkben igencsak borsos ára volt – teszi hozzá.

Az elmúlt évszázadokban sokakat megihletett a pünkösd, amely már-már drámaian jelenik meg El Greco azonos címû festményén. A kötelezõ szimbólumok ugyanúgy megtalálhatók rajta, csak „grecosan”: különleges stílusának köszönhetõen alakjai szinte lángba borulnak.

Hasonlóan katartikus, az érzékekre ható elõadást ígér Nagykanizsa Város Vegyeskara is, amely szombaton második alkalommal ad pünkösdi koncertet az esti szentmise után a Felsõtemplomban.

– Mivel a húsvéti ünnepkörben koncertek helyett passiójátékok vannak, egy pünkösdi elõadáson óhatatlan, hogy ne idézzük fel újra a nagyhét eseményeit, Jézus kereszthalálát, majd feltámadását – véli Cseke József karnagy.

A szakrális alkotások a belsõ, lelki elmélyülést segítik, ilyenek például Mendelssohn motettái, Bortniansky ortodox Kerub-himnusza vagy Orbán György D-dúr Ave Maria címû zenemûve. A Várpalotai Bányász Kórussal közös fellépésen sok más mellett ezek is felcsendülnek, csakúgy, mint a tavaszt és az életet igenlõ darabok, amelyek illeszkednek az ünnep öröméhez.

A pünkösdi koncerteknek egyébként nagy hagyománya volt régen Nagykanizsán. Ilyenkor valósággal felpezsdült a társadalmi élet – Kardos Ferenc néprajzkutató a XVIII. századot hozza példaként.

– Pünkösd az egyház születésének ünnepe is, ebbõl az alkalomból a kanizsai ferences szerzetesek homokkomáromi zarándoklatot tartottak kétszáz évvel ezelõtt pünkösd keddjén – mondja. – De ekkor ünnepelt a város népe is: bálok, koncertek és esküvõk sokaságát szervezték pünkösd napjaira. Ezen a vidéken is választottak pünkösdi királyt és királynét, de ez a hagyomány napjainkban már inkább csak látványos fesztiválelem, és kevés köze van a régi, termékenységhozó rítusokhoz. Ma már arra is kevesen emlékeznek, hogy Zalában a pünkösdöt zöldfarsangnak is hívták, és a szentelt zöld ág körbehordozása – ahonnan a különös név is ered – mára szintén feledésbe merült.

A húsvét utáni ötvenedik napon a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük, akinek oltalmát gyakran kérik a kórházak dolgozóira, s kérték valaha az ispotályosokra – Nagykanizsán azokra is, akik a mai Honvéd Kaszinó helyén a XVIII. század közepétõl a XIX. század végéig mûködõ Szent Márton-kápolnában végezték áldozatos munkájukat.

Nemes Dóra

Részlet a Zalai Közlöny 1900-ban megjelent pünkösdi vezércikkébõl: „És ha valaha béke lesz a világon: nem a hamis próféták fogják azt megteremteni, hanem a szegények és a gazdagok ezredéves osztályharcát igazságosan eldöntik majd azok a tanítások, melyek 1900. év elõtt Pünkösd napján hangzottak föl elõször ama 72 tanítvány ajkain. Ez Pünkösd ünnepének örök tartalma, ez által vált a nyárnak fényes ünnepe az e világi és a másvilági élet boldogságának szimbólumává.”

Kép: El Greco Pünkösdje. Az alakok szinte lángba borulnak