Ügyfélközpontúságra kell törekedni a közszolgáltatások digitalizációjakor, amelyek így kényelmesebbé válhatnak és a rezsicsökkentést is fenntarthatóvá teszik - mondta Bártfai-Mager Andrea postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelõs kormánybiztos.

A kormánybiztos kiemelte, hogy a megvalósítás alatt álló projektek néhány éven belül teljesen átalakíthatják többek között a közlekedési szokásokat vagy a jegyvásárlást.     

A konferencián Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelõs államtitkára elmondta, a közlekedés fejlesztésére a következõ években 3500-4000 milliárd forint áll rendelkezésre, az alapinfrastruktúra korszerûsítése megoldott, de a digitális közlekedés megteremtése további eszközöket igényel. A következõ években átfogó, központi, integrált közlekedésinformatikai rendszert kell létrehozni - tette hozzá.     

Az államtitkár hangsúlyozta: a közlekedés tervezése, szervezése és szabályozása átalakul, a jövõ közlekedési eszközeinek a számítógép az alapja, az autonóm jármûvek hatása a foglalkoztatásra és az információs rendszerekre felbecsülhetetlen, kulcskérdéssé válik a közlekedés során generált adatok kezelése és felhasználása.     

Elmondta: az államnak megrendelõként különösen fontos a személyszállítás analóg rendszerének lecserélése és az elektronikus közútiáruforgalom-ellenõrzõ rendszerhez (ekáer) hasonló megoldás bevezetése, hiszen jelenleg nincs korszerû utasszámlálás és így felmérés sem a járatok kihasználtságáról, és a közlekedési alapinfrastruktúra digitális feldolgozása is az elejénél tart. Az államtitkár szerint a tervezett fejlesztések teljesen átalakíthatják a közlekedési kultúrát Magyarországon, a közösségi közlekedést egységes jegyvásárlási rendszer és utazástervezõ teheti kényelmesebbé.     

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. rendezvényén Veres Mihály, a zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: a közszolgáltatásoknak is egységes, átlátható, intelligens, üzletileg életképes és készpénzmentes, felhasználói igényekre szabott megoldásokra kell alapozniuk, ahol az sms-alapú alkalmazásokat szenzorokkal ellátott okos eszközök veszik át.     

Hozzátette, a mobilfizetést szinte minden területen alkalmazni lehet, így például a csaknem 80 szolgáltatót érintõ mobilparkolási rendszerben vagy a 7 millió ügyfelet érintõ jegyvásárlásban, amely a csaknem 100 féle utazási kedvezmény egységes nyilvántartásában is segíthet.     

Solymár Károly Balázs, az NFM infokommunikációért felelõs helyettes államtitkára a konferencián kiemelte, hogy valódi fejlesztés helyett sokszor még ma is hiányterületeket kell fejleszteni - szélessávú net, digitális kompetencia -, de az állam számára is nagy lehetõséget jelent az IoT-eszközök (Internet of things - IoT - a dolgok internete) alkalmazása. Hangsúlyozta, hogy néhány éven belül világszerte több százmilliárd lehet a hálózatba kapcsolt, egymással adatkapcsolatban álló eszközök száma.     

Közölte, a korszerû megoldások állami alkalmazásai kiszolgálhatják többek között az agráriumot, a honvédelmet, a belvízvédelmet, a katasztrófavédelmet, illetve átalakíthatják a közigazgatási eljárásokat, adatokat szolgáltathatnak az államigazgatás számára és segíthetnek értékesíteni a virtuális térben keletkezett adatokat.     

Hiezl Gábor, az ENKSZ Elsõ Nemzeti Közmûszolgáltató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a közmûiparágban átalakul a szolgáltatók és a fogyasztók szerepe, a számlázás 80 százaléka azonban még most is csekken történik, a fogyasztók 40 százaléka pedig elzárkózik az új megoldások elõl. Az átalakulást adatvédelmi, szabályozói vagy informatikai kihívások is hátráltatják, de segítheti a korszerû alkalmazások terjedését, ha az ügyfelek megértik: azok nem elsõsorban a szolgáltatók, hanem a felhasználók kényelmét szolgálják.     

Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. elnök-vezérigazgatója a rendezvényen elmondta: csaknem 900 milliárd forintra becsülhetõ a fejlesztésekben érdekelt kis- és középvállalkozások hiteligénye, de a kétharmaduk bele sem kezd az igénylésbe, további jelentõs részük pedig a kereskedelmi bankok hitelezési gyakorlatával nem támogatható. A finanszírozási hiány megoldására az MFB több mint 1000 milliárd forint uniós támogatást kezel, a mostanáig beérkezett igénylések a keret 40 százalékát lefedik - tette hozzá.

MTI - Kanizsa