Az élõhelyek fejlesztését és rekonstruálását, az eltûnõben lévõ külterjes legeltetés feltételeinek megteremtését és az ökoturizmust is szolgálja a Mura mentén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága (BFNPI) által 470 millió forintos támogatásból indított program.     

A Mura mente komplex élõhelyfejlesztése és gazdálkodási centrum kialakítása címet viselõ projektrõl pénteken Letenyén tartott sajtótájékoztatón Rácz András, a Földmûvelésügyi Minisztérium környezetügyért felelõs helyettes államtitkára elmondta: a folyópart közelében gazdálkodási központot alakítanak ki, ahová mintegy 250 szürkemarhát telepítenek. A külterjes állattartás révén 250 hektáron tervezik az egykori legelõk megtisztítását, újbóli használatba vételét - tette hozzá.

A politikus kitért arra is, hogy a korábbi hétéves európai uniós fejlesztési ciklusban 38 milliárd forintot fordítottak természetvédelemre, az országszerte mûködõ tíz nemzeti park 93 projektet valósított meg és mintegy 100 ezer hektáron javították az élõhelyek állapotát. A jelenlegi uniós ciklusban, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében szintén 38 milliárd forintot használhatnak fel a nemzeti parkok, ami újabb 100 ezer hektáros terület javítását szolgálja, de más forrásokat is beszámítva együttesen mintegy 60 milliárd forintot fordíthatnak természetvédelmi célokra 2020-ig.     

A nemzeti parkok kezelésében összesen csaknem 300 ezer hektár védett állami terület található, így a két uniós ciklus idején ezek csaknem kétharmada kerül ismét természetközeli állapotba. A további programok pedig ökoturisztikát, látogatóközpontok kialakítását, gazdaságfejlesztést és természetvédelmet egyaránt szolgálnak.     

A 38 milliárdos KEHOP-keretnek hozzávetõlegesen 60 százalékát fordítják élõhely-rehabilitációra. Magyarország teljes területének közel harmada - európai összehasonlításban is kiemelkedõ arányban - ugyanis természetközeli állapotban maradt fenn, de a szétaprózott területek megóvása állandó, folyamatos beavatkozást igényel - jelezte a helyettes államtitkár.     

A KEHOP-források mintegy 13 százalékát területkezelésre fordítják, amelynek része a mintegy 14 ezres létszámú õshonos haszonállat-állomány - szürkemarhák, vízibivalyok, juhok - tartási feltételeinek biztosítása. A források mintegy tíz százalékát ökoturizmusra, látogatóhelyek, tanösvények kialakítására szánják - tavaly már 1,6 millióan váltottak jegyet a nemzeti parkok közel 300 látogatóhelyén -, az élettelen természeti értékek, mint a barlangok megóvására pedig a források hat százaléka jut - ismertette Rácz András.     

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkára, a térség országgyûlési képviselõjeként a Mura Nemzeti Program miniszteri biztosa azt mondta: a Mura térségének projektjei között az ez elsõ jelentõs program. A gazdaságfejlesztésre és turisztikai célok megvalósítására elfogadott Mura program az itt élõk megtartását, egzisztenciájuk megteremtését vagy megõrzését, erõsítését célozza.     

Szeretnék elérni, hogy a térségben a növénytermesztés és az állattartás felfuttatásával megteremtsék a magas szintû élelmiszeripari feldolgozást is. A másik elképzelés pedig az, hogy a Mura menti tájakat a hazai és a külföldi turizmus számára is kiaknázhatóvá tegyék - fogalmazott Cseresnyés Péter.     

Puskás Zoltán, a BFNPI igazgatója a 470 milliós Mura menti projekt részleteirõl elmondta: a több mint 1900 hektáros, hat települést érintõ tájvédelmi körzetben mintegy 200 millió forintból alakítanak ki egy új gazdálkodási központot. Ide szürkemarhákat telepítenek, amelyeket az ártérben legeltetnek, de a tartásukhoz szükséges istállókat, kiegészítõ létesítményeket is megépítik, továbbá a szükséges eszközöket is beszerzik.     

A térségben mintegy 200 hektár legelõterületet használnak majd, helyreállítva ezzel az évszázados legeltetés hagyományát, de további 50 hektáron gondoskodnak az elgyomosodott cserjés területek megtisztításáról. A szükséges gépek megvásárlására további 200 millió forintot fordítanak.     

A projekt részeként másfél kilométeres, ártéri erdõket és a folyópartot érintõ tanösvényt is létrehoznak, illetve tervezik a holtágak rehabilitációját is - részletezte a nemzeti park igazgatója.

MTI - Kanizsa