Száznyolcvannyolc évvel ezelõtt született Laky Adolf, a nemes lelkû mecénás, ötvösmester, aki harcolt az 1848-as szabadságharcban, javította a Szent Koronát, majd vagyonát nemes célokra osztotta szét, de kitüntetést soha nem fogadott el.

Pesten született, 1829. június 14-én, és már gyerekkorától fogva az ötvösmûvészet elsajátításának szentelte az életét, édesapja mellett tanulta a mesterséget. Részt vett az 1848-as szabadságharcban, amelynek bukása után néhány évig Párizsban élt. Majd 1855-ben hazatért, és átvette apja üzletét, Pesten, a Szervita téren. Olyan kiválóan dolgozott, hogy Ferenc József 1867. évi, magyar királlyá való koronázásakor õ javíthatta a jeles alkalomra a Szent Koronát, és szintén õ készíthette a koronázási ajándék díszszekrényeit is. Bár gazdag ember volt, mégis puritán, egyszerû módon élt. Nem szerette a feltûnést, üzlete ennek ellenére a kiválóságokés a politikai vezetõk kedvelt találkozóhelyévé vált. Kitüntetést sosem fogadott el, tetemes vagyonát pedig feltûnés nélkül osztotta szét. Jótékony, hazafias célokra egymilliónál is több koronát adományozott, és mecénása lett az egyházi ügyeknek is, amely törekvések megvalósítására szintén egymillió koronát áldozott. Ma már köztudott, hogy 1908. április 25-én õ volt az, aki 300 ezer koronát adományozott a fasori református templom építésére: akkortájt mindezt névtelenül tette. Laky Adolf a fõvárosban, 1910. október 6. napján hunyt el. Nagylelkûségének, életmûvének emlékére Budapesten ma utca õrzi a nevét.

Dr. P. A.