Az Európai Unió kiküldtetési irányelvének tervezett módosítása hátrányos lenne Magyarországnak, az elõterjesztésrõl késõbb döntenek, a tárgyalások folytatódnak - nyilatkozta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkár csütörtökön a Luxemburgban tartott foglalkoztatási és szociális ügyek minisztereinek tanácsülését (EPSCO) követõen az MTI-nek.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy a foglalkoztatási és szociális ügyek minisztereinek tanácsülésén Magyarország két témában volt érintett, az Európai Bizottság 2017. évi országjelentés és a kiküldetési irányelvek tárgyalásában.     

Cseresnyés Péter kifejtette: az európai uniós kiküldetési irányelv beterjesztett módosítása sértené a nemzeti önrendelkezést. A módosítással nem minimálbért, hanem egyfajta javadalmazást vezetnének be a kiküldött munkavállalók jövedelmének számításánál. A javadalmazás fogalom tartalmát nem definiálnák pontosan, így azt mindenki saját értelmezése szerint használná, a kelet-európai vállalkozások pedig elveszítenék jelenlegi versenyelõnyüket a nyugat-európai társakkal szemben - mondta.     

Továbbra is kérdés, hogy az uniós kiküldetési irányelvet kiterjesztik-e a fuvarozásra, ez esetben ugyanis áldatlan állapotok állnának elõ, ellehetetlenítenék a magyar fuvarozásban dolgozók munkáját, megszüntetnék a verseny lehetõségét az EU belsõ piacán - hangsúlyozta Cseresnyés Péter.     

Magyarország az ülésen azt képviselte, hogy próbáljanak közös álláspontot kialakítani a versenysemlegesség biztosítására, ne avatkozzon be senki a nemzetállomok belsõ döntési kompetenciájába - fejtette ki az államtitkár.     

Cseresnyés Péter beszámolt arról, hogy az országjelentés tárgyalásakor a magyar delegáció a dokumentumban nem szereplõ magyar eredményeket ismertette. Például azt, hogy Magyarországon a szegénységi indikátorok 2013 óta folyamatosan javulnak, a 2017-es monitoring értékelés szerint 13 szegénységi mutatószámban javított az ország, és ezzel élen jár az Európai Unióban.     

Az ifjúsági munkanélküliség, a relatív családi szegénység, a szegények számának csökkentésében jelentõs eredményeket ért el Magyarország, és ez nem került be az országjelentésbe - mondta Cseresnyés Péter.     

Hangsúlyozta, ugyanakkor a dokumentumban a közfoglalkoztatást már nem negatív módszerként, hanem elfogadott megoldásként említik, amely a nehéz helyzetben lévõket, a hosszabb távon munkanélkülieket a közbensõ foglalkoztatási formával jó eredménnyel vezeti át az elsõdleges munkaerõpiacra.

MTI - Kanizsa