Az Országgyûlés elfogadta csütörtökön Magyarország 2018-as költségvetését, amely 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal, valamint 3 százalékos inflációval számol a GDP-arányos államadósság további csökkenése mellett.     

A Ház 127 igen szavazattal, 62 nem ellenében hagyta jóvá a kormány május elején benyújtott, és hétfõn - a hiány változatlanul hagyása mellett - több ponton módosított elõterjesztését.     

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban a munkából élõk költségvetésének nevezte a jövõ évi büdzsét, egyúttal hangsúlyozta, a célok változatlanok: a teljes foglalkoztatottság, a gazdasági növekedés fenntartása és a biztonság erõsítése. Tájékoztatása alapján szinte minden terület nagyobb költségvetéssel gazdálkodhat jövõre: oktatásra 81 milliárd forinttal, az egészségügyi területre 102 milliárd forinttal, nyugdíj-, családi és szociális kiadásokra 287 milliárd forinttal, a rendvédelemre 83 milliárd forinttal, gazdaságfejlesztésre pedig 205 milliárddal többet biztosít a büdzsé.

A 2018-as költségvetés az ideihez hasonlóan három területre tagolódik, az állam mûködése nullszaldós.     

Az Országgyûlés hétfõn a hiány változatlanul hagyása mellett, a bevételek és kiadások 11 milliárd forintos emelésével fogadta el a büdzséhez benyújtott módosító javaslatokat.     

A parlament ez alapján a jövõ évi büdzsé végleges bevételi fõösszegét 18 751 milliárd 458,2 millió forintban, kiadási fõösszegét 20 112 milliárd 108,4 millió forintban, a költségvetés hiányát 1360 milliárd 650,2 millió forintba állapította meg.     

A bevételi és kiadási fõösszegeken belül a hazai mûködési költségvetés jövõ évi bevételét 15 894 milliárd 506,4 millió forintban, kiadási fõösszegét szintén 15 894 milliárd 506,4 millió forintban állapították meg a képviselõk, azaz a mûködési egyenleget nullszaldósra tervezték.     

A hazai felhalmozási költségvetés 2018-as bevételi fõösszegét 942 milliárd 681,0 millió forintban, kiadási fõösszegét 1 799 milliárd 959,0 millió forintban, a hiányát 857 milliárd 278 millió forintban határozták meg.     

A bevételi és kiadási fõösszegeken belül az európai uniós fejlesztési költségvetés jövõ évi bevételi fõösszegét 1 914 milliárd 270,8 millió forintban, a kiadási fõösszegét 2 417 milliárd 643,0 millió forintban, a deficitet 503 milliárd 372,2 millió forintban állapította meg a parlament.         

Az elõre nem látható kockázatok kezelésére és az év közben felmerülõ kormányzati intézkedések forrására több mint 200 milliárd forint áll rendelkezésre.     

A büdzsé a négy évvel korábbihoz hasonlóan ezúttal is hatmilliárd forintot szán a pártok és jelöltek parlamenti választási kampányköltségeire.     

A jövõ évi költségvetés az ideinél is több, 226 milliárd forintot szán az otthonteremtési programra, 2018-tól a minimálbér további 8 százalékkal, míg a szakmunkás minimálbér újabb 12 százalékkal nõ majd. A nyugdíjemelés jövõre is az infláció mértékével megegyezõ, 3 százalékos lesz.     

Bár jelentõs, több mint 125 milliárd többletkiadást tartalmaznak az Országgyûlés által elfogadott módosítások, ez azonban az államháztartás tervezett hiányán nem változtatott, a többletkiadásokat ugyanis részben az elõzetesen várthoz képest jobb makrogazdasági pálya által generált, megnövekvõ bevételek, részben bizonyos kiadások csökkentése ellentételezi, illetve fedezi majd.     

Az elfogadott módosító indítványok alapján a legnagyobb tételt a Paks II. beruházásra szánt, 20 milliárd forintos többletforrás jelenti, valamint a családok támogatására elõirányzott 19-20 milliárd forintos átcsoportosítás.

A turisztikai fejlesztések 16,4 milliárd forint többletforrást kaptak, míg a jövõre évfordulókat ünneplõ ciszterci és a premontrei rend együttesen 6,2 milliárd forintos többletforrást kapott. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

MTI - Kanizsa