Amikor a 16. és 17. századi prédikátorok lelkiismeret-vizsgálatra szólították fel a keresztény magyarságot, ezzel egy idõben védekeztek és harcoltak a dzsihád ellen. Aki ez utóbbit elhallgatja, az sikeresebben hazudik, mint aki azt állítja, hogy a 16. és 17. században nem is volt muszlim elnyomás Magyarországon. Mert ennek ellenkezõjét könnyû bebizonyítani, de aki az elõbbi állítás egyoldalúságát elfogadja, abban föl sem merül, hogy egy valóság (a török megszállás) korabeli értékelésérõl olyan egyoldalú kijelentést fogadott el, amellyel el van takarva elõle a valóság véresebb, mindennapi szenvedést jelentõ arca. – szögezte le http://civilosszefogas.hu/wp-content/uploads/2017/01/Civilitika.pdf nemrég Barsi Balázs OFM.

A Nagykanizsára, az Alsótemplom június 17-i, szombat este 7 órai miséjére érkezõ ferences szerzetes mindezt vélhetõleg azzal kapcsolatban tartotta szükségesnek világossá tenni, hogy az õ 2015. szeptemberi szentbeszédének  https://hangtar.mariaradio.hu/media/barsi-balazs/hetvegi/2015.09.20.mp3  drámai felszólítását -„Európa, Európa, térj meg a te Uradhoz, Istenedhez!”- akadt, aki félremagyarázta. Emlékszünk nagyon jól, ez volt az a szeptember, amikor demonstratív módon Zákányból Nagykanizsáig menetelt egy katonakorú migráns-kontingens. https://www.youtube.com/watch?v=larWFCeZ6M8

Az Európai Unió alkotmányából kihagyták a keresztény gyökerekre való utalást, arra hivatkozva, hogy nem kívánják megsérteni a nem keresztény tömegek vallási érzékenységét. Az ókori görögségben való gyökerezést viszont belevették az uniós alkotmányba, pedig ezzel – hasonló logika szerint – megsérthették az Unió lakosságának felét, nevezetesen minden nõt, akikrõl a görög filozófia azt tanította, hogy nincs is lelkük, nem beszélve a más bõrszínûekrõl, akiknek az emberi fajhoz tartozása még a felvilágosodás után sem volt egyértelmû. – folytatta Barsi atya ugyanitt.

Fotó: Heti Válasz