Az élõhelyek fejlesztését és rekonstruálását, az eltûnõben lévõ külterjes legeltetés feltételeinek megteremtését és az ökoturizmust is szolgálja a Mura-program elsõ eleme, amelyre a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága 470 millió forintos támogatást nyert.

A Mura-mente komplex élõhelyfejlesztése és gazdálkodási centrum kialakítása címet viselõ projektrõl tartott sajtótájékoztatón Rácz András, a Földmûvelésügyi Minisztérium környezetügyért felelõs helyettes államtitkára elmondta: a folyópart közelében gazdálkodási központot alakítanak ki, ahová mintegy 250 szürkemarhát telepítenek. A külterjes állattartás révén 250 hektáron tervezik az egykori legelõk megtisztítását, újbóli használatba vételét.

A politikus kitért arra is, hogy a korábbi hétéves európai uniós fejlesztési ciklusban 38 milliárd forintot fordítottak természetvédelemre, az országszerte mûködõ tíz nemzeti park 93 projektet valósított meg és mintegy 100 ezer hektáron javították az élõhelyek állapotát. A jelenlegi uniós ciklusban, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében szintén 38 milliárd forintot használhatnak fel a nemzeti parkok, ami újabb 100 ezer hektáros terület javítását szolgálja, de más forrásokat is beszámítva együttesen mintegy 60 milliárd forintot fordíthatnak természetvédelmi célokra 2020-ig.

A nemzeti parkok kezelésében összesen csaknem 300 ezer hektár védett állami terület található, így a két uniós ciklus idején ezek csaknem kétharmada kerül ismét természetközeli állapotba. A további programok pedig az ökoturisztikát, a látogatóközpontok kialakítását, a gazdaságfejlesztést és természetvédelmet egyaránt szolgálják.

A 38 milliárdos KEHOP-keretnek hozzávetõlegesen 60 százalékát fordítják élõhely-rehabilitációra. Magyarország teljes területének közel harmada - európai összehasonlításban is kiemelkedõ arányban - ugyanis természetközeli állapotban maradt fenn, de a szétaprózott területek megóvása állandó, folyamatos beavatkozást igényel, jelezte a helyettes államtitkár.

A KEHOP-források mintegy 13 százalékát területkezelésre fordítják, amelynek része a mintegy 14 ezres létszámú õshonos haszonállat-állomány - szürkemarhák, vízibivalyok, juhok - tartási feltételeinek biztosítása. A források mintegy tíz százalékát ökoturizmusra, látogatóhelyek, tanösvények kialakítására szánják; tavaly már 1,6 millióan váltottak jegyet a nemzeti parkok közel 300 látogatóhelyén, ismertette Rácz András.

Cseresnyés Péter, a térség országgyûlési képviselõje, a Mura Nemzeti Program miniszteri biztosa azt mondta: a Mura térségének projektjei között ez az elsõ jelentõs program. A gazdaságfejlesztésre és turisztikai célok megvalósítására elfogadott Mura-program az itt élõk megtartását, egzisztenciájuk megteremtését vagy megõrzését, erõsítését célozza.

Szeretnék elérni, hogy a térségben a növénytermesztés és az állattartás felfuttatásával megteremtsék a magas szintû élelmiszeripari feldolgozást is. A másik elképzelés pedig az, hogy a Mura-menti tájakat a hazai és a külföldi turizmus számára is kiaknázhatóvá tegyék - fogalmazott Cseresnyés Péter.

Puskás Zoltán, a BFNPI igazgatója a 470 milliós Mura-menti projekt részleteirõl elmondta: a több mint 1900 hektáros, hat települést érintõ tájvédelmi körzetben mintegy 200 millió forintból alakítanak ki egy új gazdálkodási központot. Ide szürkemarhákat telepítenek, amelyeket az ártérben legeltetnek, de a tartásukhoz szükséges istállókat, kiegészítõ létesítményeket is megépítik, továbbá a szükséges eszközöket is beszerzik.

A térségben mintegy 200 hektár legelõterületet használnak majd, helyreállítva ezzel az évszázados legeltetés hagyományát, de további 50 hektáron gondoskodnak az elgyomosodott cserjés területek megtisztításáról is. A szükséges gépek megvásárlására további 200 millió forintot fordítanak. A projekt részeként másfél kilométeres, ártéri erdõket és a folyópartot érintõ tanösvényt is létrehoznak, illetve tervezik a holtágak rehabilitációját is.

MTI - Kanizsa

Fotó: A Mura-program elsõ projektje a természetvédelmet és az aktív turizmust is szolgálja. Cseresnyés Péter (elöl) szerint a Mura-menti tájakat a hazai és a külföldi turizmus számára is kiaknázhatóvá teszik

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Lokálpatrióta Hetilapban jelent meg. A megjelenés idõpontja: 2017.06.16.