Az egész világon ismert újságíró, szerkesztõ, esszéista, politikai elemzõ, egykori Kelet-Európa szakértõ, Fejtõ Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából rendeztek konferenciát a Medgyaszay Házban. A szervezõk bíznak benne, hogy a tanácskozás hozzájárul mindazon ismeretek bõvítéséhez, amelyek Fejtõ Ferenc életmûvét jelentik, segítenek abban, hogy megértsük a XX. század antikommunista és antifasiszta gondolkodóját, és a megértése segíti a XXI. századi szociáldemokrácia útkeresését.

A konferenciát a szervezõk nevében Dr. Fodor Csaba és Dr. Balogh Miklós nyitotta meg. Dr. Fodor Csaba köszönetet mondott Balogh Miklósnak, mert az õ ötlete volt, hogy Nagykanizsán egy Fejtõ Ferenc Emlékkonferenciát rendezzenek, amelyre hívják meg kortársát, Vitányi Ivánt, és beszéljenek róla, mit jelentett a szociáldemokrácia az elmúlt században. Fejtõ Ferenc munkásságát többé-kevésbé ismerjük, utána lehet nézni kiadványokban, de magáról az emberrõl keveset tudunk, ezért fia, Charles Fejtõ mondja el milyen ember, milyen apa volt Fejtõ Ferenc. Lendvai Ildikót, a Szocialista Párt elnökét pedig a szociáldemokrácia jövõjérõl, XXI. századi útkeresésérõl kérdeztük. Dr. Fodor Csaba köszönetet mondott továbbá a Zsidó Hitközségnek és a Fejtõ Ferenc emlékét ápoló alapítványnak. Véleménye szerint a konferencia a jövõben segíteni fogja az alapítványt abban, hogy Fejtõ emlékét és munkásságát minél szélesebb körben megismerjék.

A konferencia résztvevõit Böröcz Zoltán köszöntötte. Fejtõ Ferenc életútjáról kiemelte: Fejtõ élete nagyobb részét az általa imádott Párizsban töltötte, és Franciaországot a hazájának tekintette. Sõt a gondolatain keresztül hazájának tekintette Európát, mondhatni az egész világot. Egyetemes gondolkodása túllépett nemzeti, nyelvi határon, és ez az ember Nagykanizsán született. Elemi iskoláit részben Zágrábban és Nagykanizsán végezte, a piaristáknál érettségizett. Már magyarországi tartózkodása idején ismert közéleti ember volt. Soha egyetlen pártnak sem volt tagja, viszont mindig szocialistának, baloldalinak határozta meg magát.
Vitányi Iván, a Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platform elnöke, Fejtõ Ferenc a kortárs. A szociáldemokrácia útkeresése és útválasztásai a XX. században címmel tartott elõadást. Többek között elmondta, Fejtõ Ferenc azok közé tartozik, akik végig élték a XX. századot. Látta annak minden igyekezetét, minden baját, szembe nézett minden veszélyével, és mindig tiszta és egyensúlyos ember tudott maradni. Elõször 1943-44-ben olvasott a Szép Szó címû Irodalmi és Társadalomtudományi folyóiratban tõle írást, ami életre szóló hatást tett rá. Amikor 1990 után megismerkedtek, és valahányszor beszéltek, mindig érezte, hogy ennek a világot látott nagy gondolkodónak a gondolatai mennyire összefogottak, egyenesek, mennyire keresi a harmóniát. De nem úgy keresi a harmóniát, hogy félreteszi az ellentéteket, hanem utat keres az ellentétek között.
Charles Fejtõ, Fejtõ Ferenc fia a családapáról, a humanistáról, az emberrõl beszélt a közönség elõtt. A halála nem volt olyan szomorú a famíliának, mint ahogyan lenni szokott, mert az utolsó pillanatig örült az életnek. Úgy ment el fájdalom nélkül, hogy az utolsó negyven percében Magyarországról és Nagykanizsáról beszélt. Így fejezõdött be az élete. Charles soha nem tanult beszélni magyarul, három éves koráig hallotta otthon a magyar nyelvet. Az 1990-ben kiadott Budapesttõl Párizsig címû könyvének új kiadása nemsokára Nagykanizsáról Párizsig címmel jelenik meg. A Nagykanizsai rész apja életének nagyon fontos része. Charles egyedüli gyermek volt, ami szerinte nem nagyon jó. A szülei mindenhová elvitték, és sokat mozogtak, utaztak. Elég korán érezte, hogy európai gyerek. Magyar- és Franciaország után Olaszország volt a kedvenc országa a famíliának. Talán jobban is ismerete ezt az országot. Az utazás szokását átadta neki az apja, õ meg a gyerekeinek, csupán annyi különbséggel, hogy európaiból világember lett, mert Ázsiában dolgozik, de elõtte sokat járt apjával Amerikában. Soha nem volt egy párt embere, azonban a pártok mindig nagyon érdekelték. A pécsi egyetemet baloldaliként kezdte, ami abban az idõben sokkal veszélyesebb volt, mint késõbb. Börtönbe is került emiatt. A baloldali szellemet átadta az egész famíliának.
Charles Fejtõ beszélt az édesanyjáról is. Fejtõ Ferenc sokat kapott a feleségétõl több szempontból is. Amikor gyerek volt, mindennel foglalkozott otthon. Néha húszan is jöttek hozzájuk vacsorázni. Többnyire fiatalok voltak, ez biztosan egyik oka annak, hogy majdnem 100 évig élt. Soha nem mondta azt például, hogy az én idõmben sokkal jobb volt. A jó idõ, az éppen akkori idõ volt a számára, és mindig hitt abban, hogy lehet javulás. Sokat dolgozott együtt a feleségével, amikor az apja egy könyv szövegét diktálta, megjegyezte, ami éppen nem tetszett neki. Ez egy pin-pong helyzet volt. Lehet együtt dolgozni, a politikában és a világban is lehet látni, hogy a nõk is olyan fontosak lesznek, mint a férfiak. Fontos volt szá. Amikor keményen dolgozott, akikkor is hallgatott zenét. Munka nélkül soha nem látta, mindegy hol voltak, otthon, vagy vakáción. Átadta unokáinak és fiának is a büszkeséget és a magyar szeretetet.
Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt elnökének elõadása után a konferencia résztvevõi koszorúzást, megemlékezést tartottak Fejtõ Ferenc szülõházánál.
B.E.