Az Osztrák – Magyar Monarchia haditengerészetének legnagyobb, magyar gyártású csatahajója, amit államalapító királyunkról, Szent Istvánról neveztek el, 99 évvel ezelõtt, 1918. június 10-én süllyedt el a horvát Premuda szigettõl 9 mérföldnyire, délre. A Szent István roncsa ma is ott nyugszik, 66 méter mélyen, míg a csatahajó réz névtáblája és más maradványai az Isztria „fõvárosában”, Pula múzeumában láthatóak. Premuda, Pag szigetétõl körülbelül 30 kilométerre, nyugatra fekszik az Adriában: a horvát szigetlánc egyik külsõ szigete.

Az SMS Szent István az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének Tegetthoff-osztályú csatahajója volt, amelyet a Ganz-Danubius Fiumében lévõ hajógyárában építettek. Az elsõ világháború kitörésének évében, 1914-ben bocsátották vízre Fiumében, és egy esztendõ múltán állították hadrendbe. Elsõ, és egyben utolsó harci bevetésére 1918. június 9-én éjjel futott ki, egy monarchista hajókötelék tagjaként azzal a céllal, hogy feltörjék az Otrantói-szorosban lévõ tengerzárat.

A magyar országgyûlés a császári és királyi haditengerészet fejlesztésére tett javaslatra azzal a feltétellel ajánlotta meg a csatahajók megépítéséhez szükséges pénzt, ha az egyiket a magyar Ganz-Danubius gyár építheti meg. Az építés megkezdése elõtt új sólyateret kellett építeni, mert a korábbi nem volt alkalmas ilyen méretû hajó építésére a Ganz-Danubius Fiumében lévõ hajógyárában.A Szent István annyiban tért el testvérhajóitól, hogy ezen a hajón az elsõ kémény köré egy platformot építettek, ami a parancsnoki hídtól egész a hátsó kéményig tartott, és számos fényszórót is helyeztek rá. Illetve a csatahajó nem volt torpedóhálóval ellátva, valamint, míg a Tegetthoff-osztályú testvérhajói négy, addig a Szent István csak két hajócsavarral rendelkezett.Hadrendbe állítása után Fiumében, illetve a pulai kikötõben tartózkodott, melyet csak lõgyakorlatok idejére hagyott el. Ezen kívül részt vett Pula légvédelmében is.

Annak a végzetes, 99 évvel ezelõtti napnak a hajnalán, mikor a csatahajó az Otrantói-szorosnál lévõ tengerzár felé tartott, az itáliai Anconából két olasz torpedónaszád két MAS típusú motorcsónakot vontatott ki. Az volt a feladatuk, hogy felderítsék a Gruzia és Selveszigetek közötti hajóforgalmat és mérjék föl az aknazárakat.Az egyik MAS motorcsónak parancsnoka, Luigi Rizzo korvettkapitány észrevette a Szent Istvánt és a Tegetthoff nevû csatahajót a Premuda-szigettõl délkeleti irányban. A bátor olasz kapitány úgy döntött, hogy a motorcsónakjával megtámadja a csatahajókat. Körülbelül fél kilométerre közelítette meg a Szent Istvánt, majd kilõtte rá a MAS mindkét torpedóját: mindkettõ telibe találta a csatahajót. A monarchista hajóköteléket biztosító naszádok közül a 76T jelû torpedónaszád csak ekkor vette észre a MAS-15-öst. Utánaeredt, de a motorcsónaknak sikerült leráznia a naszádot.A torpedók a jobb oldali elsõ és második kazánházat találták el, valamint átszakították a válaszfalat is. A lék a vízvonal alatt 5 méterrel volt, így a hajó azonnal 10 fokban megdõlt. A dõlés mértékét sikerült 7 fokra csökkenteni. A Szent István sebessége csökkenni kezdett és a part felé vette az irányt. A Tegetthoff sietett a segítségére, és megpróbálta elvontatni, de a vontatókötél elszakadt. Egyre több víz került be a hajótestbe. A hajó 6 óra 05 perckor felborult, majd 7 perc múlva elsüllyedt.A Szent István 1087 fõnyi legénységébõl „csak” 85 matróz és 4 tiszt vesztette életét a csatahajón, köszönhetõen a gyorsan érkezõ segítségnek és annak, hogy a Császári és Királyi Haditengerészetnél követelmény volt, hogy a tengerészek tudjanak úszni. A hajó elsüllyedését a Tegetthoff fedélzetérõl filmre vették.

A Szent István roncsa kedvelt célpontja lett a búvároknak. A jugoszlávok már az 1970-es években, többször is lemerültek a hajóroncshoz, majd az olaszok és az osztrákok után, 1994-ben magyar búvárok is felkutatták az Adria mélyén nyugvó csatahajót. Majd egy évtizeddel ezelõtt, 2008. október 2-án, a 90. évforduló alkalmával ismét lemerültek a magyar búvárok az akkori honvédelmi miniszter és a vezérkari fõnök jelenlétében a Szent István roncsaihoz, ahol egy emléktáblát is elhelyeztek az életüket vesztett monarchista tengerészek emlékére.

Dr. Papp Attila