Fontos választékbõvítõk lehetnek a korai kajszifajták, ezért a piaci igények kiszolgálására alkalmas korai fajtákat mutattak be a gazdáknak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (Nébih-NKI).

A NAK közleménye szerint a kajszi egyre népszerûbb a termelõk körében, mert a nagyobb értékû kertészeti termékek közé tartozik.     

Kajsziból a jobb években 40 ezer tonnás termés is elérhetõ, ezt azonban jelentõsen befolyásolja a tavaszi virágzáskori idõjárás. Az elmúlt öt évben 18-34 ezer tonna között alakult a termés.     

A magyar kajszi kiváló tulajdonságait külföldön is elismerik. Hosszú évek óta egyike a legmagasabb áron értékesíthetõ magyar kertészeti exportcikkeknek. A magyar kajszi fõ célpiaca Németország, ahova 4-6 ezer tonnát szállítanak évente a magyar termesztõk.     

Tavaly 5214 hektáron volt kajsziültetvény Magyarországon, ez 6 százaléka a közel 90 ezer hektár gyümölcsterületnek.

A kajszi legjelentõsebb termõtája Borsod-Abaúj-Zemplén, ahol mintegy 1500 hektár ültetvény található.     

Ennek mintegy harmadán a "Gönci magyar kajszi" terem. Nagyobb termesztõ területek találhatók még Bács-Kiskun (830 hektár), Pest (640 hektár), Fejér (496 hektár), Tolna (453 hektár), Somogy (305 hektár) és Heves (287 hektár) megyékben - olvasható az összegzésben.

MTI - Kanizsa