Budapesten 121 évvel ezelõtt, 1896. májusában avatták fel a földalatti vasutat, a „kis földalattit”. Élenjártunk ekkortájt Európában, hiszen a világ elsõ földalatti vasútja Angliában, Londonban nyílt meg, 1863. január 10-én, csakhogy ez még gõzvontatású volt. A budapesti volt az „öreg kontinens” elsõ, villamos hajtású földalatti vasútja. A magyar törzsek Kárpát-medencébe – az új hazába – érkezésének ezer éves évfordulója tiszteletére készült el, és épp a Millennium évében adták át Budapest polgárainak. A földalatti és az Andrássy út egy része megkapta „a Világörökség része” kitüntetõ címet is.

Az 1870-es években a fõváros városrendezési elgondolásaiban a felszíni kötöttpályás tömegközlekedés létesítése egyre inkább háttérbe szorult. A Budapesti Villamos Városi Vasút vezérigazgatójának,Balázs Mórnaka javaslata nyomán inkább egy földalatti vasút létesítésnek gondolata foglalkoztatta a városvezetést. A földalatti vasútra kidolgozott koncepcióra a Siemens és Halske cég 1894-ben készített egy tervet, melyet a Közmunkatanács elfogadott azzal a feltétellel, hogy az építés csak akkor kezdhetõ meg, ha 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre elkészül.

Az építkezésre mindössze 21 hónap állt rendelkezésre. Mikor elkezdõdött, a 6 méter széles, 3200 méter hosszú alagutat két irányból kezdték el ásni. A Nagykörúti fõgyûjtõ vezeték határozta meg a maximális mélységet, így az alagút belmagassága két és fél méter lehetett. Az alapot és az oldalfalakat betonból építették. A vasút kivitelezését a tervezõre, a Siemens és Halske cégre, a föld-, beton- és szerelési munkálatokat Wünsch Róbert budapesti vállalkozóra bízták. Az építésvezetõ Vojtek Ödön volt. Az állomásokat burkoló barna és fehér csempéket a Zsolnay gyár készítette, a lejárók fölé díszes csarnokokat emeltek.Elsõ alkalommal, 1896. április 11-én a mûszaki átvétel nem sikerült, de a hónap végére kijavították a problémákat, így 1896. május 3. napjának délutánján maga az uralkodó, Ferenc József nyitotta meg a rekordidõ alatt elkészült, motorkocsis üzemû földalatti vasutat.

A vonal megnyitásakor a mûszaki színvonalat tekintve az egész vasút, benne a jármûpark messze megelõzte korát. A forgalmat forgóvázas motorkocsik bonyolították le, az áramellátást gõzgéppel hajtott áramfejlesztõ biztosította. A biztosító berendezés 1973-ig mûködött eredeti állapotában. Reggel 6 és este 23 óra között, négy percenként követték egymást a szerelvények. Az uralkodó 1896. május 8-án személyesen is kipróbálta a földalatti vasutat, melynek emlékére az üzemeltetõ cég felvehette a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt. nevet. A vonalat az akkori közlekedési szabályok szerinti „balra tarts” elrendezéssel építették. A budapesti Millenniumi Földalatti Vasút a világ elsõ villamos hajtású, egyben a kontinens elsõ földalatti vasútjaként szolgálta az utazóközönséget, és szolgáljaazóta is, mind a mai napig. 1973-ig a vonal teljes hossza 3700 méter volt, 9 földalatti és 2 felszíni megállóval. A millenniumi földalatti – az Andrássy úttal együtt – 2002-ben lett a világörökség része.

Dr. Papp Attila