Az õszi árpa és a repce aratásával megkezdõdött az idei aratási szezon az országban, a szakemberek a tavalyi rekordévinél alacsonyabb termésmennyiségre számítanak a nyári betakarítású növényeknél - mondta a Földmûvelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelõs államtitkára.

Az aratási koordinációs bizottság idei elõ ülését követõen Czerván György elmondta: eddig országosan az õszi árpa termõterület 15 százalékán, 35 ezer hektáron végeztek a munkákkal.     

Elmondta, az idén 15-20 százalékkal alacsonyabb terméshozamra számítanak az árpánál, a repcénél és a búzánál is. A termésmennyiségek az utóbbi öt évi átlagot meghaladják majd - tette hozzá.     

Vancsura József, a Gabonatermesztõk Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hozzáfûzte, az aratás a tervek szerint augusztus elejére fejezõdik be.     

Az államtitkár hozzátette, õszi búzából 4-4,5 millió tonna termésmennyiséggel számolnak 958 ezer hektárról, ami az ország szükségletét biztosan fedezi majd, az export árualap kevesebb lehet az elõzõ évinél. Közölte, hogy a vetésterület 2,7 százalékkal, 1,7 millió hektárra csökkent a nyári betakarítású növényeknél idén, amelyrõl összesen 7 millió tonna terményre számítanak a tavalyi 8,5 millió tonna után, a nagy meleg ugyanis nem tett jót a növényeknek.     

Kifejtette: egyértelmû, hogy a mezõgazdaságban meghatározó növénytermesztés eddigi eredményei alapján nem éri majd el a tavalyi rekordszintet, így az ágazat a GDP-ben az elõzõ évekkel ellentétben nem jelent húzóerõt.     

Kitért arra, hogy a gabonaárak 2016 végéig csökkentek, azóta stabilitást mutatnak. A piaci árak elõzõ évhez képest valamennyi szántóföldi növénynél 5-10 százalékkal alacsonyabbak a világpiaci trendeknek megfelelõen, a malmi búzát kivéve, ahol a tavalyival csaknem megegyezõ a tonnánkénti ár - ismertette.     

Czerván György kifejtette, az idei év extra idõjárási körülményeket hozott egész Európában, az év elején az átlagosnál hidegebb volt, hótakaró-védelem nélkül voltak egy ideig az õszi vetések. A március melegebb volt, májusban volt lehûlés jelentõsebb csapadékkal, május végétõl viszont nagy meleg volt és csapadék sem volt. A csapadékviszonyok országszerte eltérõek voltak, ezért a termésben is meglátszik majd, az átlagos csapadékhiány 80-100 milliméter országosan. Már eddig is súlyos jégkárok voltak az ország csaknem minden részén, és lesznek még problémák az aratás során, ami nem kedvez a terméskilátásoknak sem - közölte.     

A károkról az államtitkár elmondta: a hét elejéig 86 600 hektárra érkezett 8500 kárbejelentés, a terület 10 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A téli fagykárra 27 ezer hektárról érkezett bejelentés, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Jász-Nagykun-Szolnok megyébõl, ami fõleg a borszõlõt, káposztarepcét, és az almát érintette. A tavaszi fagykár 31 ezer hektárt érintett, elsõsorban a gyümölcsültetvényekben, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod, és Pest megyében - sorolta. Eddig 13 400 hektárra érkezett jégkár-bejelentés, csak a múlt héten 3 ezer hektárra, ez a nyáron még nõni fog - vélekedett. A jégkárok Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintették. A kárenyhítési rendszer mûködik, a lefedett károk köre legutóbb a légköri aszállyal bõvült, és javul a kárfelmérés hatékonysága is - jelezte.     

Az elsõ negyedévi mezõgazdasági beruházások 64,5 milliárd forintot tettek ki, 46 százalékos bõvülést mutat az elõzõ év azonos idõszakához mérten. Elsõsorban gépeket, traktorokat, kombájnokat vásároltak a gazdák, az elõzõ évinél 56 százalékkal több, 735 traktort vettek - mondta az államtitkár.     

Vancsura József a Gabonatermesztõk Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hozzáfûzte, a gazdák felkészültek az aratásra, raktárakkal és gépekkel is, és a kedvezõ áralakulásban reménykednek. A növények egészségesek - mondta.

MTI - Kanizsa