A magyarországi középosztály átlagjövedelme 16 százalékkal volt magasabb tavaly 2010-hez képest, ugyanakkor e réteg részesedése az összes jövedelembõl stagnált a vizsgált idõszakban - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az Eurostat adataira hivatkozva az MTI-vel.

A mintegy 3 milliós középosztálynak a részesedése az összes jövedelembõl enyhe ingadozás mellett ugyan, de alapvetõen stagnált 2010 óta: akkor 32,2 százalék volt, 2016-ban pedig 32,3 százalék jutott erre a csoportra. Körükben az egy fõre jutó havi reáljövedelem a 2010-es 98,9 ezer forintról 114,5 ezer forintra emelkedett 2016-ra az uniós statisztika szerint.     

Jövedelmi szempontból a középosztály alatt található csaknem 4 millió fõ reáljövedelme tavaly 9 százalékkal volt magasabb 2010-hez viszonyítva, 73,8 ezer forintot tett ki. Ugyanakkor az összes jövedelembõl a 2010-es 29,2 százalékról 2016-ra 27,7 százalékra csökkent a részesedése ennek a rétegnek.     

A második legmagasabb jövedelemmel rendelkezõ 10 százalék súlya az összes jövedelembõl enyhén nõtt 2010-re 2006-hoz képest, majd tovább emelkedett 2016-ra, így 13,8 százalékról 14,3 százalékra nõtt az elmúlt tíz évben. A reáljövedelmük tavaly 21 százalékkal volt magasabb, mint 2010-ben, 159,9 ezer forint volt 2016-ban.     

A leggazdagabb 10 százalék részesedése az összes jövedelembõl a 2010-es 20,2 százalékról 2014-re 23,2 százalékra nõtt, azonban 2016-ra 22,6 százalékra mérséklõdött. Havi átlagos reáljövedelmük tavaly 252,7 ezer forint volt, 32,5 százalékkal magasabb a 2010. évinél.     

A legszegényebb 10 százaléknál az elmúlt tíz év alatt, 2006-ról 2016-ra mindössze 6 százalékkal nõttek a reáljövedelmek, ugyanakkor míg ez a réteg 2010-ben még a jövedelmek 4,2 százalékával, addig 2016-ban már csak 3,3 százalékával rendelkezett.     

A legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezõ 1-1 millió fõ egy fõre jutó jövedelmében 2006-ban 7,5-szeres volt a különbség, ami 2010-re 4,3-szeresre olvadt, azonban 2016-a ismét nõtt a különbség, 5,4-szeresre - tette hozzá a gazdaságkutató.     

Az egyenlõtlenségek növekedése a gazdaságkutató szerint fõleg az egykulcsos adónak, továbbá a szociálpolitikában történt változtatásoknak, egyebek közt a munkanélküli segély radikális csökkentésének és a közmunkában foglalkoztatottak számának növekedésének a következménye - tették hozzá.

MTI - Kanizsa