Nyolcvanhat évvel ezelõtt, 1931. július 15-én indult útnak az észak-amerikai kontinensrõl – közelebbrõl az USA-ból – Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor, akik „Justice For Hungary”, „Igazságot Magyarországnak” feliratú repülõgépükkel, elsõ magyarként repülték át az Atlanti-óceánt.A két magyar pilóta, az akkor ritkaságszámba menõ repülõútjuk során három világrekordot is megdöntött: a kedvezõtlen idõjárási viszonyok ellenére 13 óra 50 perc alatt, átlagosan 250 kilométer/órás átlagsebességgel õk jutottak el a korszakban elõször, a leggyorsabban Amerikából Európába, ugyanakkor õk repültek akkortájt a legtovább az európai kontinens belsejébe is: csak Felcsút térségében szálltak le, egy kukoricásban.

A magyar rekordkísérlethez az USA-ban élõ magyarok gyûjtötték a szükséges pénzt, majd 1930 elején, Lord Rothermere angol sajtómágnás, a magyar revízióspolitika nagy támogatója további 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki elsõként repül át az amerikai kontinensrõl Európába. A kísérlethez egy Lockheed-Sirius repülõgépet vásároltak, ami egy kétüléses, egyfedelû, alsószárnyas típusú, 460 lóerõs motorral ellátott, a korszakban a hosszútávú repülésre az egyik legalkalmasabb repülõgép volt. A „Justice For Hungary” nevet és felfestést Lord Rothermere javasolta.

Endresz György már az elsõ világháborúban is pilótaként szolgált, míg a navigátor, Magyar Sándor pedig az elsõ magyar légipostajáratot vezette. A két bátor, magyar pilóta 1931. július 15-én, délután 17 óra 20 perckor szállt fel az „Öreg kontinenshez” legközelebb esõ amerikai repülõtérrõl, az új-fundlandi Harbour Grace-bõl. Eleinte sûrû felhõben, késõbb pedig sötétségben repültek, mialatt iránytûvel tájékozódtak.Rádiókapcsolatot csak nyolc óra elteltével tudtak teremteni egy norvég gõzössel. Ezután már folyamatosan érkeztek hírek a két rekorder magyarról Budapestre, és másnap csak úgy tódult a kíváncsi közönség a Mátyásföldre tervezett, ünnepélyes leszállásra.A magyar repülõgép hajnalban érte el az európai partokat. A mindvégig kifogástalanul mûködõ gép motorja már Magyarország felett, csak Gyõr térségében kezdett akadozni, majd újabb 70 kilométer megtétele után végül leállt az üzemanyag-ellátás. Csak késõbb derült ki, hogy az üzemanyag-tartályokban még volt 100 liter gazolin, amely kitartott volna Mátyásföldig, de vélhetõen Endresz túl korán kapcsolt át egy másik üzemanyagtartályra. Az elhallgatott motorú repülõgép siklórepülésben, gyorsan közeledett a földhöz, majd egy kukoricásban landolt. A göröngyös talajon megbillent, és elõrebukott, majd pedig balra dõlt: a repülõgép bal szárnya megsérült, és a légcsavar is elgörbült. Magyar Sándor a kényszerleszállásukat a Budapesthez közeli, alcsúti jegyzõi hivatalból jelentette, majd nem sokkal késõbb a MALÉRT gépe indult értük a fõvárosból.

A rekordereket, akik 26 óra 20 perc alatt 5770 kilométert tettek meg, 1931. július 20-án tízezrek ünnepelték a budapesti Hõsök terén. Horthy Miklós kormányzó mindkettejüket kitüntette és elõléptette. Endresz György sajnos egy évvel késõbb, 1932. május 21-én, Rómában, az óceánt átrepülõ, Trianon igazságtalanságát hirdetõ géppel légi balesetet szenvedett, így a repülés hõskorának áldozata lett. Magyar Sándor a második világháború után Amerikába ment, és ott élt 1981-ben bekövetkezett haláláig. 2006-ban, az Atlanti-óceán átrepülésének 75. évfordulóján emlékmûvet avattak Felcsút és Csákvár között azon a mezõn, ahol annak idején a két magyar pilóta a kényszerleszállást végrehajtotta.

Dr. Papp Attila