Zalakaros nemcsak nemzetközileg elismert üdülõhely, hanem többszöri csaknem teljes megsemmisülése és újjáépülése miatt a magyar élni akarás egyik lélekerõsítõ példája - jelentette ki Kövér László pénteken a Zala megyei városban.

Az Országgyûlés elnöke a település várossá nyilvánításának huszadik évfordulójához kapcsolódó ünnepi rendezvényen azt mondta: Zalakaros, "a hadak útján fekvõ település" több mint hét évszázados dokumentált története során három alkalommal gyakorlatilag megsemmisült. "Sújtotta emésztõ tûzvész és sorvasztotta a politika méltánytalansága, s mindennek hatására sokszor elmerülni látszott a történelem hullámsírjaiban".     

Kossuth Lajost idézve Kövér László ugyanakkor hozzátette: "a haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz", Zalakaros pedig "a magyar haza azon darabja, amely lehetett, s lett", mert a zalakarosiak nem felejtették el a kötelességüket.     

Zalakaros "a bizonyosságát jelenti annak, hogy a magyar emberek akaratából, hitébõl és munkájából a legnehezebb körülmények között is mindig megszülethet az, amit az ellenérdekelt erõk vagy a kedvezõtlen történelmi idõk pusztulásra szánnak". A zalakarosi föld gyomrában a korábbi évszázadok során is ott volt a kétezer méter mélybõl fakadó 96 Celsius-fokos gyógyvíz, ám az ebben rejlõ lehetõség "elsõsorban a karosi emberek munkájával vált valósággá a XX. század végére." Ez a munka tette lehetõvé, hogy a 2500 lakosú kisváros õsszel a 30 milliomodik vendégét várhassa - mondta.     

Emlékeztetett arra, hogy a magyar városok négyötöde, vagyis mintegy 280 település az utóbbi 100 évben nyerte el a városi rangot. Amikor 1997-ben Zalakaros várossá nyilvánításáról döntöttek, a település minden szempontnak megfelelt, húsz év távlatából is "megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy annak idején indokolt és jó döntést hozott az Országgyûlés".     

Zalakaros vonzerejét és vendégszeretetét méltatva Kövér László kifejtette: a külföldiek által eltöltött vendégéjszakákat tekintve - több mint félmillió vendéggel - a hetedik helyen áll az országban, megelõzve Egert, Szegedet, Gyõrt, Sopront, Miskolcot vagy Debrecent. A hazai vendégek által eltöltött éjszakákat illetõen Zalakaros az ötödik Budapest, Siófok, Hajdúszoboszló és Hévíz után.     

A növekedési lehetõségeket tükrözi, hogy tavaly 15 százalékkal nõtt a hazai és 18 százalékkal a külföldi vendégek száma a városban. "Zalakaros elmúlt húsz éve magyar és európai sikertörténet, a jövõ pedig a történet folytatását ígéri" - mondta az Országgyûlés elnöke.     

Kitért arra is, hogy 2010 óta a magyar kormány "a pénzügyi spekulációk helyett az értékteremtõ munkára alapozva építette újjá a magyar gazdaságot, amely fenntartható növekedési pályára állt". A Modern városok programja, az okos város program koncepciója jegyében végrehajtott fejlesztések, az önkormányzatok integrált településfejlesztési, városfejlesztési stratégiái, az Új Széchenyi Terv keretében készülõ fenntartható városfejlesztési programok, a következõ évekre tervezett, háromszáz milliárd forint összegû átfogó turisztikai fejlesztések ugyanazt a két kiemelt célt szolgálják mindenhol, "a munkahelyteremtést és az élhetõ, biztonságos és egészséges környezet kialakítását, fenntartását és megerõsítését" - hangsúlyozta Kövér László.     

Manninger Jenõ, a térség fideszes országgyûlési képviselõje, Zala megyei fejlesztési biztos beszédében arra utalt, hogy városnak lenni mindig rangot, elõjogokat jelentett a történelemben. Az utóbbi idõkben a települések a városi címmel több fejlesztési forrásra is reménykednek.     

Zalakaros ugyanakkor "a városias és a falusi lét jó oldalát is megörökölte", az elmúlt húsz évben a régi értékeket megõrizve fejlesztette a fürdõt és a szolgáltatásokat, és tette még barátságosabbá a települést. A jövõje szempontjából is az a legfontosabb, hogy továbbvigyék a barátságos vendégfogadást és fejlesszék a szolgáltatásokat, amely az ide érkezõknek és az itt élõknek egyaránt fontos - jelezte Manninger Jenõ.     

Novák Ferenc polgármester (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy húsz évvel ezelõtt az akkor alig 1100 lakosú település Magyarország egyik legkisebb városa volt, mára pedig 84 százalékkal nõtt a lakosság száma.     

Az elmúlt két évtizedben egyéb fejlesztések mellett kistérségi központtá vált a város, ahol mentõállomás és tûzõrség létesült, orvosi ügyeleti szolgálat indult, bölcsõdét és új templomot is építettek. A város gazdasági alapját a több mint ötven éve megnyitott fürdõ jelenti, ami 25 éve a település tulajdona, s ahol folyamatosak a fejlesztések - sorolta a polgármester.     

A húsz évvel ezelõtt várossá nyilvánított Zalakaroson négynapos rendezvénnyel, kulturális és szórakoztató programokkal ünneplik az évfordulót.     

Csütörtökön várostörténeti konferenciát rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Regionális Bizottságának város- és helytörténeti munkabizottságával együttmûködve. A pénteki városnapi ünnepségen pedig az önkormányzati kitüntetések átadása mellett a helyi hagyományoknak megfelelõen köszöntötték az elmúlt egy évben született kicsiket, illetve az idén nagykorúvá váló zalakarosi fiatalokat is. MTI Fotó: Varga György

MTI - Kanizsa