Drágultak az albérletek az egyetemi városokban a felsõoktatási ponthatárok ismertetését megelõzõen, ami az albérleti szezon kezdetét jeleni; a legdrágább Budapest, havi átlagos 150 ezer forinttal - derül ki az ingatlanpiaci cégek MTI-nek küldött elemzéseibõl.

Az Ingatlan.com kiemelte: Budapesten a kiadó lakások kínálata július közepén az egyik hétrõl a másikra 5 százalékkal nõtt, így július végén már több mint 2500 lakás volt a kínálatban. A szakértõ szerint a kínálat bõvülésére nagy szükség van, mert a ponthatárok kihirdetésének másnapján elindul a roham a kiadó lakásokért. Az oktatási intézmények közelében található és legjobb áron kínált lakások órákon belül bérlõre találnak. Azok a diákok, akik késõn kapcsolnak már csak drágább vagy a kevésbé népszerû helyeken található ingatlanok közül tudnak válogatni - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezetõ szakértõje.     

Budapesten belül továbbra is vannak jelentõs eltérések. A budai kerületek közül az I-ben 193 ezer forint az átlagos bérleti díj, a II. kerületben 180 ezer forint, míg a V. kerület a legdrágább, a 228 ezres átlaggal. Az egyetemekhez közel lévõ IX. vagy XI. kerületi lakásoknál az átlagos bérleti díj egyaránt 145 ezer forint, de a külsõ kerületekben, például a XXI. kerületben, Csepelen csak 90 ezer forint az átlag az ingatlan.com elemzése szerint.     

Szegeden az átlagos albérletár havi 90 ezer forint. Pécsen a lakást kiadók átlagosan 82 ezer forintot kérnek egy hónapra. Gyõrben 99 ezer forint volt az átlag július közepén, míg Debrecenben 84 ezer forintot tett ki. Miskolc olcsóbb, ott 68 ezer forintért lehet bérelni lakást. Balogh László azt mondta, hogy a téglaépítésû és a panelek iránt is jelentõs az érdeklõdés ebben az idõszakban. A diákok egy része pedig nagy - akár 100-150 négyzetméteres 3-4 szobás - alapterületû lakást keres, amelynek magasabb bérleti és fenntartási díját többen fizetik.     

Az ingatlan.com elemzése rámutat arra, hogy bár a július végétõl augusztus végéig tartó albérletszezonban emelkedtek az árak, de a rohamot követõ 6-9 hónapban néhány ezer forinttal akár mérséklõdhetnek is. Tavaly július-augusztusban például több mint 1000 lakással nõtt a kiadó lakások kínálata Budapesten, ami az átlagos bérleti díjakat 140 ezerrõl 130 ezer forintra mérsékelte. Ez a forgatókönyv pedig a szezon lecsengése után, azaz õsszel ismét reális.     

Az Otthontérkép Csoport legfrissebb elemzése szerint az egyetemi városokban átlagosan 6 százalékkal emelkedtek az árak, ami jelentõs területi különbségeket takar. Míg Gyõrben és Debrecenben érdemi változás nem történt, addig Veszprémben 21 százalékos, Egerben pedig 17 százalékos emelkedés tapasztalható. Mindössze egyetlen egyetemi városban, Miskolcon csökkentek az árak, 2 százalékkal.     

A fõvárosban az átlagos bérleti díj 150-160 ezer forint, ami csaknem 50 százalékkal magasabb, mint a legdrágább vidéki egyetemi város árszínvonala.     

Vidéken a legdrágább Gyõr, ahol 103 ezer forintos havidíj ellenében bérelhet egy fiatal lakást. Ezt követi Veszprém, Debrecen és Szeged, ahol nagyjából havi 100 ezer forintot kérnek a bérbeadók, természetesen a teljes lakhatási költséghez hozzá kell még számolni a rezsit is. A skála másik végén Nyíregyháza és Miskolc helyezkedik el, ahol már 70 ezer forint környékén ki lehet bérelni egy egyetemi hajlékot.     

Az FHB elemzése szerint idén is a legtöbb, több mint 54 ezer diák Budapesten tanul, a második helyezett Hajdú-Bihar megyében sem éri el a diákok száma a 20 ezret. A felsõoktatás szempontjából a Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Komárom-Esztergom és Nógrád megyei diákok jelentõs része is megyeváltásra kényszerül a felsõoktatási tanulmányai során. Ezekben a megyékben ugyanis a többihez képest nagyon alacsony (mindössze néhány száz) a nappali tagozatos hallgatók száma, miközben az adott megyékbõl 4500-5500 diák tanul tovább nappali tagozaton, kivéve Nógrád megyét, ahol a számuk alacsonyabb, megközelítõleg 2700. A külföldi diákok is erõsítik a lakáspiaci keresletet.     

Az FHB Lakásárindex elemzése szerint az elmúlt években nemcsak a bérleti díjak emelkedtek jelentõsen, hanem a lakások árai is. A négyzetméterárak az egyetemek közelében található fõvárosi helyszínek közül például az V. kerületben a 2013. évi, átlagosan valamivel 300 ezer forint felettivel szemben 2016-ban már jócskán meghaladták az 500 ezer forintot is. Vidéken korábban is jelentõsen olcsóbban lehetett lakást vásárolni, lakásaival a legolcsóbb egyetemi város Miskolc, ahol már 110 ezer forintos négyzetméterár körül is lehetett vásárolni 2016-ban, míg a vidéki egyetemi városok közül a legdrágább Gyõr négyzetméterenként 250 ezer forinttal.

MTI - Kanizsa