Idén az átlaghoz közeli, 550-600 ezer tonna almatermést vár a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a tényleges termés a következõ két hónap idõjárásának is függvénye. A terméktanács szerint nem várható a fogyasztói árak nagyobb emelkedése.

A tanács szerdai közleménye szerint a nagyobb terméstõl való elmaradás elsõdleges oka Magyarországon is a tavaszi fagy. Magyarország almatermése egy átlagos évben 550-600 ezer tonna, de az elmúlt 10 évben 300 és 950 ezer tonna között ingadozott. Ezek a szélsõértékek felhívják a figyelmet a nagyon rossz termésbiztonságra, ami alapvetõ akadálya a piacok építésének és megtartásának - írták. Az eddigi termésbecslések alapján idén 8-9 millió tonna között lehet az Európai Unió almatermése. A 25-30 százalékos kiesés egyértelmûen a teljes Európát ért, nagy földrajzi kiterjedésû áprilisi fagykárokra vezethetõ vissza.     

Az uniós, várthatóan nagyon alacsony, és a nem kiugró belföldi termés - tekintettel arra, hogy nincsenek áthúzódó készletek tavalyról -, várhatóan keresleti piacot eredményez 2017-ben, aminek hatására várhatóan emelkednek a termelõi árak. A szervezet szerint ugyanakkor a fogyasztói árakban nem várható nagyobb emelkedés, a fogyasztók nem fogják az elmúlt 5-10 évben megszokottnál sokkal magasabb áron kapni az almát. Magyarországon az étkezési alma nagyjából a belföldi kereslet kielégítésére elég, így árualap hiányában nem tudunk betörni új piacokra. A pozitívum az, hogy az a termelõ, aki idén is jó minõségû étkezési almát állított elõ, az jó áron fog tudni értékesíteni - írták.     

A magyar almatermés hasznosítási megoszlása, európai mércével mérve, már mintegy 20 éve kedvezõtlen: kétharmada ipari alma, feldolgozóipari alapanyag, amit döntõen a belföldi léüzemek vásárolnak fel, egyharmada étkezési alma. Ez az arány az EU-ban pont fordított, de kedvezõbb belföldi helyzetre idén sem számít a Fruitveb. A Fruitveb szerint bár étkezési, friss piaci almából kevés van, a magyar fogyasztói igények kielégítésével nem lesz gond.     

A közlemény szerint a magyar almatermesztés mintegy 20 éve lejtmenetben van: a termõterület két évtized alatt 41 ezer hektárról 26 ezer hektárra esett vissza. A termésmennyiség stagnál ugyan, de évente nagy kilengéseket mutat. Az Európától való jelentõs elmaradás és a negatív tendenciák oka, hogy az ültetvények mintegy fele korszerûtlen, amelyet alacsony technológiai és ráfordítási színvonal mellett mûvelnek, és mindössze 5 ezer hektár az igazán versenyképes, profi ültetvény.     

A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közleménye szerint az Európai Unió almatermése az utóbbi években 12,0 millió tonna körül alakult, ami 1,5-2,0 millió tonnával több, mint a 2010. évet megelõzõ idõszak termése, illetve amit az EU piaca különösebb piaci zavarok nélkül fel tud venni. Ez a növekedés döntõen Lengyelország erõteljes fejlõdésének tudható be, amely 4,0-4,5 millió tonnára növelte korábbi 2,0-2,5 millió tonnás termését, amivel mára piac- és ármeghatározóvá vált Európában. Lengyelországban az idén szûk 3,0 millió tonna almát várnak a 4,5 millió tonna helyett, jelentõs a kiesés a Jonagold és Idared fajtáknál, amelyet nagy mennyiségben exportálnak Magyarországra is. Jelentõs, 20-60 százalék közötti kiesés van a német, osztrák, belga, holland és olasz termésben is, és közel teljes a terméskiesés Szlovéniában.

MTI - Kanizsa