A napokban elkészült a Balaton-parti beruházások hatósági engedélyezéséhez alapdokumentumnak számtó új balatoni nádminõsítési térkép, amely várhatóan õsztõl válik hatályossá, év végéig pedig megszületik az elsõ balatoni nádgazdálkodási terv.

Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetõje az MTI-nek elmondta, az új térkép hatályba lépéséig a 2012-es nádminõsítési térkép alapján adják ki a hatóságok a kikötõ, partvédõmû, strand és egyéb, nádast érintõ beruházásokhoz, illetve nádvágásokhoz az engedélyeket.     

Az új nádminõsítési térkép másfél évnyi munkával, légi felvételek és terepbejárás alapján készült el. A nyár végén Balatonfüreden, Siófokon és Keszthelyen lesz egy egyeztetés a tóparti önkormányzatokkal, amelyen még várható némi pontosítás, majd ezt követõen lép hatályba, és válik a hatósági engedélyek alapdokumentumává az új térkép.     

Az elsõ-, másod-, és harmadosztályú nádasok védelem alatt állnak, nem vághatók ki, míg a negyed- és ötödosztályú nádasok kivágása a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság bevonásával végzett egyedi vizsgálat után engedélyezhetõ.     

A vízügyi szakember kiemelte, a mintegy 600 négyzetkilométernyi Balaton 235 kilométeres partvonalán 12 négyzetkilométernyi nádterület található, amelynek jelentõsége sokszorosan meghaladja területi arányát. A tó megõrzéséért, védelméért szükségessé vált a hosszú távú okszerû nádgazdálkodás kidolgozása, hiszen a nád biológiai, ökológiai szempontból nélkülözhetetlen.

Fontos szerepe van a tavi anyagforgalomban, energiaáramlásban és vízminõség-védelemben is.     

A nádgazdálkodás kidolgozása azért is szükségessé vált, mert a balatoni nádasok ma már nem tudnak maguktól megújulni, mivel a szabályozottá vált vízszint miatt nincs olyan jelentõs vízszintingadozás és hullámtevékenység, ami a bomló szerves anyagot, törmeléket ki tudná öblíteni a nádasok belsejébõl. Emiatt rothadás jellemezheti, ami számos élõlény pusztulását okozhatja, a bûzös iszap keletkezése mellett.     

A nádgazdálkodási terv 20-25 évre készül. Fontos eleme az aratás, amit három évente célszerû elvégezni egy-egy területen. "Ezt akkor lehet megfelelõen tervezni, ha tisztában vagyunk a nádasok állapotával. Ezt szolgálja a rendszeres idõközökben, általában ötévenként végzett nádas-térképezés, minõsítés is" - mondta Csonki István. A tervek szerint még idén megszületik az elsõ hosszú távú nádgazdálkodási terv, és a téli nádaratást már ez alapján fogják elvégezni - tette hozzá.     

A szakember arról is beszámolt, hogy az elmúlt években nem sikerült elvégezni a kívánatos nagyságrendben a balatoni nádaratást. A nádas egyharmadát természetvédelmi célokból érintetlenül hagyják, a többit vágásforgó rendszerben lenne célszerû aratni úgy, hogy háromévente minden nádasra sor kerüljön. Az évente levágandó terület körülbelül 270 hektár lenne, amelynek az elmúlt években a fele sem teljesült technikai vagy anyagi okokból. A nehézségeket egyfelõl az jelenti, ha nem fagy be eléggé a Balaton, és nem tudnak aratógépekkel a jégre menni, másfelõl az elmúlt években egyre csökkent a haszonnád iránti kereslet, mára szinte teljesen megszûnt, így már bevételt nem, csak kiadást jelent a nádvágó géppel nem rendelkezõ vízügynek a munka elvégeztetése. A célra rendelkezésre álló keret kicsi, idén 3 millió forint volt, amibõl hektáronként 60 ezer forintot fizetett az aratást elvégzõ vállalkozóknak.

MTI - Kanizsa