Fr. Szoliva Gábriel, a kanizsai születésû ferences mutatja be a szentmisét az Assissi melletti Angyalos Boldogasszony kápolna felszentelési ünnepén. Az eredetileg apró erdei kápolna története összefonódott Szent Ferenc hivatásával, idõvel a rend anyatemplomává vált.

Az itáliai Umbria a kora középkori keresztény megújulás bölcsõje. Itt, Nursiában indult Szent Benedek közössége, amely imádsággal és munkával szentelte meg e földet és annak népét. Szorgos kétkezi munkával teremtették meg a mindennapit, s hogy az imádságtól el ne szakadjanak, a monostorok földjein kis kápolnákat emeltek a bencés testvérek, hogy zsolozsmára összegyûlhessenek. A XIII. század elejére a kétkezi munka számukra a kódexek megírására változott, a kis kápolnákra többé nem volt szükségük, így azok lassan romlásnak indultak. Ez történt Assisi vidékén is, ahol Szent Damján, Szent István és az Angyalos Boldogasszony tiszteletére emeltek szent hajlékokat.

Az itáliai Assisi és Perugia közti úton szólította meg Francescót az Úr. Ki a nagyobb, az Úr-e, avagy a szolga? Az Úr. Akkor miért szolgálod a szolgát az Úr helyett? Ferenc válasza nem szavakban rejlett. Életét ezentúl nem magának élte, hanem Istennek adta. Teljesen. Nemcsak rossz szokásait vetette le, hanem ruháit is, hogy új emberként az umbriai földmûvesek barna ruháját vegye fel, amit kötéllel fogott össze. Nem övvel, mert abba fegyver tehetõ, a hatalom jelképe. Ferenchez ismét szólt az Úr Szent Damján templomában: Ferenc menj és építsd újjá egyházamat! Engedelmeskedve a szónak, rendbe teszi ezt a templomot, majd a San Stefanót, majd az Angyalos Boldogasszony kicsi szentélyét. Ez utóbbit különösen szerette Ferenc. Az oltárképen az Angyali Üdvözletet örökítette meg a festõ, innen az elnevezés.

Szent Ferenc atyánk igencsak elcsodálkozott volna, ha a közösségek egy-egy helyhez kötve élték volna küldetésüket, mivelhogy „vándorok és jövevények vagyunk e világban”, mégis vágyott arra, hogy a kisebb testvéreket a Szent Szûz anyai pártfogása alá helyezze.Ezért folyamodott alázatosan a Subasio hegyi bencés apáthoz, engedné át nekik az Angyalos Boldogasszony tiszteletére emelt templomocskát, legyen ez a közösség anyja és bölcsõje, az imádságos jelenlét jele. A Porciunkula részecskét jelent, annak a kis földdarabnak a neve, ahol ez a szentély épült. Szent Ferenc tulajdonul sosem kívánta bírni, így a mai napig a testvérek egy nagy kosár hallal váltják meg a használat jogát a bencés apáttól, hogy még a gyanú se merüljön fel, hogy ez a „testvérek háza és temploma”.

Kovalcsik Cirill OFM (Érsekújvár) írásai nyomán - Kanizsa