Magyarországon a diplomásoknak több mint a fele nõ, ám mégis csekély számban vesznek részt a közéletben, a politikai életben és a döntéshozó testületekben - ide értve a parlamentet, a minisztériumi vezetést, az önkormányzatokat és a diplomáciai testületeket is. Jelenlétük kb. 10 százalékos.

A közelmúltban - részben nemzetközi hatásra - téma volt a magyar belpolitikában a nõi-kvóta bevezetése - ám a pártok közti elvi egyetértés nem volt elegendõ a szabályozás megszületéséhez.

A választásra készülõ szervezetek egyéni jelöltjei között is elenyészõ a nõk száma, illetve a listás jelöltek zöme is az erõsebb nemhez tartozik.

 Kiemelkedõen sok nõt szeretne elindítani az elsõ parlamenti választására készülõ Civil Mozgalom.
- Nem tartunk szerencsésnek semmiféle származás-alapú megkülönböztetést. Inkább azokat az okokat szeretnénk megkeresni és lehetõség szerint kiiktatni, amelyek ilyen alacsony szinten tartják a nõk ezirányú szerepvállalását - fogalmazott Seres Mária, a Civil Mozgalom vezetõje.
- A jelölteknek nem a neme, hanem a képességei, hozzáállása, elhivatottsága a fontos. Nincs értelme a merev szabályozásnak. Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy a Civil Mozgalom esetében jóval több hölgy jelentkezik a választási megmérettetésre, mint más szervezeteknél.

A Civil Mozgalom a választást nem harcként éli meg, hanem egy lehetõséget kínál. Nem akar becsatlakozni az egyre durvuló hangvételu kampányba. Célja az, hogy merõben új szemléletet jelenítsen meg a magyar politikai palettán, amelynek meghatározó eleme az együttmuködés és a párbeszéd. Talán ez az oka annak, hogy a jelöltségre jelentkezõk közel fele nõ. Vannak közöttük több évtizedes szakmai múlttal bíró nagymama-korúak , de frissen diplomázottak is. A kínálat tehát igen változatos.

A Civil Mozgalom az ország valamennyi választókerületében jelöltet állít. Jelenleg az indulni kívánó személyek meghallgatása folyik.
- A kemény kampány riasztó egy nõ számára. Ám mi bízunk abban, hogy nem törvényszeru a durva hangnem - nyilatkozott a néggyerekes nyíregyházi építészmérnök, aki Nyíregyházán fog indulni az országgyulési választások során.

Abban bízik, hogy a nõk természetébõl adódó békevágya, empátiája, közösségibb gondolkodása változást hozhat a magyar politikai életben, és másféle beszédstílust, viselkedésmintákat tud meghonosítani.

A nõk elismertebb és bátrabb közéleti szerepvállalásával vélhetõen megnõne az egyenjogúsági- és kisebbségi ügyekre irányuló figyelem is. Ezért döntött úgy a Civil Mozgalom, hogy megalakítja a Nõi Tagozatát, amely kapcsolati pontokat keres más szervezetek hasonló csoportjaival és a civil szférával.

A nõi képviselõk aránya az északi országokban a legnagyobb. Az esélyegyenlõség mintaállamként számon tartott Svédországban - ahol kvótarendszer muködik - 45,3 százalékban honanyák ülnek a parlamentben. Dániában 38%, Finnországban 37,5% a nõi részvétel.

Magyarország az alig több mint 10 százalékával a világ országainak listáján az utolsó harmadban foglal helyet.

Civil Mozgalom

Civil Hírügynökség