Jó ember ment el, sokan szerették, búcsúzásul megsimították koporsóját, birkózva könnyeikkel. Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek földi maradványait július 31-én délelõtt ravatalozták fel a veszprémi Szent Mihály-bazilikában, ahol papok, a rokonság és a hívek sokasága várakozott csendes imádságban. A közös rózsafüzér után szentmisét mutattak be az elhunyt fõpásztor lelki üdvéért.

A fõcelebráns Erdõ Péter bíboros, prímás volt, aki a szentmisét együtt mutatta be a Szentszék képviselõjével, Alberto Bottari de Castello nunciussal, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megjelent tagjaival és a jelen levõ atyákkal, akik az ország egész területérõl és a határokon túlról is érkeztek. A bazilika megtelt hívõkkel és tisztelõkkel, világi méltóságokkal, sokan kivetítõn követték végig a szertartást a ferences templomban. Testvérfelekezetek képviselõi, közéleti szereplõk, valamint társadalmi szervezetek vezetõi egyaránt lerótták kegyeletüket az elhunyt fõpásztor elõtt.

A szentmise kezdetén Erdõ Péter köszöntötte a megjelenteket, és hálát adott az isteni gondviselésnek mindazokért a kegyelmekért, amelyet Szendi József papi és püspöki szolgálatán keresztül ajándékozott Egyházunknak és népünknek.

Ferenc pápa üzenetét, melyben imádsággal teli részvétét fejezte ki a fõegyházmegye papsága és a hívek felé, Alberto Bottari de Castello nuncius tolmácsolta.

Homíliájában Márfi Gyula érsek ismertette elõdje több mint másfél évtizedes fõpásztori munkáját, felsorolta a sok oktatási, kulturális és szociális intézményt, amelyek alapítása Szendi érsek nevéhez fûzõdik, aki több mint harminchárom évvel ezelõtt lett a Veszprémi Egyházmegye fõpásztora.

Hit és hûség. Ez jellemezte õt. Erõsen ragaszkodott papi és püspöki feladataihoz. Bírta a munkát és nagyon szeretett dolgozni. Amit tett, azt szívbõl tette, valamiféle szenvedéllyel végezte mindig a munkáját. Nyílt és õszinte ember volt. Volt benne alázat is, önmagáról is kritikus szavakkal beszélt. A nehéz idõkben is hûségesen szolgálta az Egyházat – méltatta elõdjét Márfi Gyula.

Szendi József püspököt a veszprémi bazilika kriptájában helyezték örök nyugalomra a szentmise végén.

A papság nevében Nagy Károly c. apát, kanonok, a bazilika plébánosa búcsúzott az elhunyt fõpásztortól. Felidézte, álltak a püspöki palota lépcsõjénél fiatal papként, hogy a beiktatási szentmisén részt vegyenek. Amikor a lépcsõn meglátta Szendi Józsefet, olyan érzés volt számára, mintha Mózes jött volna le a hegy tetejérõl.

Elé állt az egyik kanonok köszönteni, az volt az egyik kérdése: „Püspök úr, hány évig tetszik itt maradni? Hiszen innen mindig érsekek mennek tovább.” Megváltozott az arca, azt mondta: „Vegyék tudomásul, engem ide nevezett ki a Szentatya, én ide jöttem, itt maradok és itt is fogok meghalni” – emlékezett vissza Nagy Károly Szendi József beiktatására.

Egy másik történet szerint amikor 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, a díjról azt mondta: „Ezt a kitüntetést emberek adták, ez az Istennek szól, én mást nem szolgálok, csak Õt.”

Károly atya a papság nevében megköszönte az elhunyt fõpásztor hitét, munkáját és bátorságát. Hangsúlyozta: Szendi József itt marad közöttünk, õ egy határozott ember, aki a mennyben közbenjár értünk.

A temetési szentmisét teljes terjedelmében itt tekinthetik meg:

https://www.youtube.com/watch?v=WmZD_XPGv1s

Magyar Kurír - Kanizsa