Napra pontosan 525 éve annak, hogy elindult a napsütötte Ibériai-félszigetrõl nyugati irányba három vitorlással, mert szentül hitte, hogy így elõbb fog Indiába jutni, mint a keleti útvonalon. Makacsságával beírta magát az emberiség történetébe, ugyanis két hónap múlva partot ért a Bahama-szigetek térségében, és ezzel felfedezte a középkori Európának az új világot, Amerikát.

A Spanyol Királyságból, Huelvából indult el felfedezõ útjára, 1492. augusztus 3. napján. Az Odiel- és a Tinto-folyók összefolyásánál lévõ Saltés-zátonynál szedte fel a horgonyt a Santa María, a Niña és a Pinta, amelyek úgynevezett karavella típusú hajók voltak, amelyek között a Santa Maria volt a zászlóshajó.Hat nap alatt érték el a Kanári-szigetek térségét. Mivel az egyhetes út során a Pintával komoly gondok voltak – kétszer is eltörött a kormánya, valamint a hajó oldalán szétváltak a hajódeszkák, és így egy rés keletkezett – Gran Canaria partjánál le kellett horgonyozniuk, és a javítás miatt egészen szeptember elejéig ott idõztek. Már szeptember 9-ét mutatta a naptár, mikor kifutottak, és elhagyták a Kanári-szigetek utolsó szigetét, El Hierrot is. A három hajó 1492. szeptember 16-án érte el a Sargasso-tengert, amelyet a váltakozó erõsségû széljárás miatt október 5. napján hagytak el. A három karavella még két napig hajózott egyenesen nyugati irányba, majd ekkor irányt váltottak és nyugat-délnyugat felé mentek tovább. Az egyre jobban csüggedõ legénység október 11-én észlelte elõször a szárazföld közelének a jeleit: nádtöredékeket, tüskebokor-ágat piros bogyókkal és faragott pálcát is láttak a tengerészek a víz tetején úszni.

Másnap, 1492. október 12. napján elérték a tulajdonképpen Florida és Kuba között húzódó Bahama-szigeteket, amelynek körülbelül 1000 kisebb-nagyobb szigetbõl álló láncolata egészen Haitiig terjed. Ezzel Kolumbusz felfedezte az új földrészt, az amerikai kontinenst. Még abban az évben, 1492. december 24-én zátonyra futott a Santa María, így a Niña lett a zászlóshajó. Kolumbusz 1493 januárjában indult vissza Spanyolországba, nemesfémmel, fûszerrel, ismeretlen növényekkel és indián foglyokkal a fedélzeten. Európát márciusban érte el, a spanyol királyi udvarban hõsként fogadták, majd kalandos és viszontagságos élete során még háromszor járt az újvilágban: 1493. szeptember 25. és 1496. június 11. között, majd 1498. május 30. napjától 1500. november 25. napjáig, végül 1502. május 9. és 1504. június 28. között. Az 1451-ben, Genovában született olasz felfedezõ és hajós végül 1506. május 20-án halt meg Valladolidban, a Kasztíliai-királyságban.

Dr. Papp Attila