Nem bírhatta sokáig a cseh származású királyfi fején a Szent Koronát: Vencel mindössze 16 éves volt, mikor 711 évvel ezelõtt, 1306. augusztus 4-én megölték. Az utolsó Árpád-házi királyunk, III. András 1301-ben bekövetkezett halála után ülhetett a magyar trónra, annak is köszönhetõen, hogy IV. Béla király leányának, Annának a dédunokája volt. Zûrzavaros idõszakban lett magyar király, nem is uralkodhatott sokáig: Vencel 1305-ben lemondott a Szent Koronáról, egy évvel késõbb pedig, valószínûleg egy részeg mulatozás során, az árnyékszéken ölték meg.

II. Vencel cseh király és Habsburg Jutta hercegnõ fia volt. III. András halála után a magyar fõurak többsége II. Vencel cseh királyt akarta a magyar trónra ültetni, aki 1300-ban a lengyel koronát is megszerezte, azonban II. Vencel maga helyett a 12 éves fiát javasolta királynak. A magyar fõurak ebbe beleegyeztek, és 1301. augusztus 27-én a kalocsai érsek királlyá is koronázta Székesfehérvárott. Ugyanakkor a nápolyi Anjou-ház jelöltje, a gyermek Caroberto, a késõbbi Károly Róbert pedig V. István dédunokájaként követelte a magyar trónt. Károly Róbert már 1300-ban hazánkba érkezett, ráadásul VIII. Bonifác pápa személyében hatalmas pártfogót tudhatott maga mögött.Az esztergomi érsek 1301 tavaszán meg is koronázta a nápolyi fiatalembert, II. Vencel azonban fia, Vencel és III. András leánya, a késõbb szentté avatott Erzsébet eljegyzésére hivatkozva a Pøemysl-dinasztiának követelte Magyarországot. A csehek esélyeit jelentõsen javította, hogy a magyar fõurak a pápa által befolyásolt Carobertot helyett az általuk befolyásolható fiatal Pøemysl királyfit akarták, hogy fõúri jogaik ne csorbulhassanak. Ezzel egy évekig tartó trónviszály vette kezdetét, ahol a bárói csoportok egy része Vencelt, míg a fõurak egy másik csoportja és a papság pedig Carobertot támogatta.

A pápa is beavatkozott az egyre elmérgesedõ küzdelembe, és Niccoló Boccasini személyében legátust küldött Magyarországra, aki a hazai klerikusok döntõ többségét megnyerte Caroberto számára, sõt, az Anjoukhoz hû Csesznekieket Buda megtámadására is rávette, a Kõszegi család azonban katonai támogatást nyújtott Vencelnek, így Budát nem tudták elfoglalni. A pápa erre kiátkozta a Vencelt támogatókat, amelyre válaszul a magyarok a pápai legátust, a támogatóit, sõt, VIII. Bonifácot átkozták ki. A két királyfi vetélkedésének igazi nyertesei a bárói famíliák voltak, akik egyre több hatalomra tettek szert. A fiatal uralkodó birtokok és címek mértéktelen osztogatására kényszerült, ez azonban csak fokozta önállótlanságát, és utóbb a bukásához is ez vezetett.A pápa 1303-ban kiátkozással fenyegette meg a Pøemysl családot a magyar királyi cím használatáért, majd Habsburg Albert német király Caroberto támogatására háborút indított Csehország ellen. Idõközben a fiatalembert támogató oligarchák túlnyomó többsége – például Aba Amadé, Borsa Kopasz, késõbb Csák Máté – szintén átpártolt az Anjou-jelölt oldalára, ezért a cseh uralkodó, II. Vencel 1304-ben erõs sereggel érkezett Budára, és a Szent Koronával együtt hazavitte az ifjú Vencelt, Magyarország kormányzását pedig az õt támogató Kõszegi Iván fõúrra bízta.

Miután II. Vencel 1305 júniusában meghalt, a Pøemysl-dinasztia hanyatlásnak indult. A 16 esztendõs királyfi III. Vencel néven foglalta el a cseh trónt, majd augusztusban kénytelen volt kedvezõtlen békét kötni a Habsburg Albert vezette szövetséggel. 1305 októberében, Brünnben lemondott a Szent Koronáról, azt azonban nem Carobertónak, hanem a háború során hozzá pártoló alsó-bajorországi hercegnek, Wittelsbach Ottónak adta át. Ottó – aki IV. Béla unokájaként szintén jogot formált a magyar trónra – utóbb közel évig uralkodott az oligarchák által szétszabdalt Magyarország egy apró darabja felett.III. Vencel megtarthatta a cseh és a lengyel trónt is, azonban a fiatalember idegeit felõrölték a folytonos harcok, konfliktusok. A krónikák szerint a 16 esztendõs fiatalember léha, italozó életmódot kezdett folytatni, még III. András lányával, Erzsébettel kötött eljegyzését is felbontotta. Mivel a cseh elõkelõk tartottak a Pøemysl-dinasztia kihalásától, Vencelt rábeszélték a házasodásra, azonban a Viola,hesseni hercegnõvel kötött frigye gyermektelen maradt. A király 1306. augusztus 4-én, valószínûleg egy részeg vita során veszítette életét Olmütz városában, a leírások szerint az árnyékszéken tartózkodott, mikor rárontottak és megölték.

Dr. Papp Attila