Kézzel foghatóan javultak a magyar-szlovák kapcsolatok a rendszerváltás óta eltelt 27 évben, de a teljes megbékélésre még várni kell – mondta az Országgyûlés külügyi bizottságának elnöke szombaton a Békés megyei Tótkomlóson a csehszlovák-magyar lakosságcsere 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Németh Zsolt (Fidesz) kifejtette, a kitelepítettek magyarországi kárpótlása „még lóg a levegõben”, és a kisebbségi jogok biztosítása terén is sok még a tennivaló. Ám szerinte ahogyan a magyar-szerb kapcsolatokban a két államelnök 2013 júniusi, közös fõhajtása a délvidéki magyar és szerb áldozatok részére elhozta a katarzist, úgy az a magyar-szlovák kapcsolatok terén is elérhetõ.

Németh Zsolt kijelentette, a lakosságcsere, a kollektív bûnösség, a kényszermunka, a deportálás Csehországba és a kitelepítés Magyarországra „a homogén nemzetállam bõrgõzös álma volt”, a csehszlovák nemzeti kommunizmus végsõ megoldása közeli rokonságot mutat a náci-fasiszta faji tisztaság tervével – mondta. Emlékeztetett, 1947-ben 80-170 ezer felvidéki magyart telepítettek át Magyarországra, a Békés megyei Tótkomlósra körülbelül 1500-an érkeztek. „A népmozgatások eredményeként oly sok szenvedés született” – fogalmazott.

A bizottsági elnök szólt arról is, hogy a relokációs terveknek nincs vége, napjainkban is vannak, akik „a problémák megoldását a ki-, be- és összetelepítésekben látják”, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított a betelepítési kvóta elutasítása miatt Magyarország és Szlovákia ellen. Hangsúlyozta: e két országnak meggyõzõdése, hogy nem a problémát kell Európába hozni, hanem a megoldást kell a szülõföldre vinni. Ezzel nem a migránsokat akarják megalázni, a történelmi tapasztalatok alapján tudják, hogy emberhez méltó életet csak a szülõföldön lehet megadni – húzta alá. Beszéde végén Németh Zsolt azt mondta, a magyar és a szlovák testvérnép, és nincs még két nemzet a Kárpát-medencében, amelyekre ez ennyire igaz volna.

Fúzik János, az Országgyûlés szlovák nemzetiségi szószólója elmondta, a deportálás, a jogfosztottság éveiben a lakosságcsere „csak egy stáció volt”, és hogy a 70 évvel ezelõtti történelmi esemény még „méltó lezárásra vár”.

Zalai Mihály (Fidesz), a Békés Megyei Önkormányzat elnöke beszédében kiemelte, a magyarországi szlovákok kötelezõ visszatelepítése a megyében maradt szlovákság gyors asszimilációját hozta magával, „meggyengült egy nemzetiségi kultúra, amely a megelõzõ három évszázadban meghatározta a megyét”. Garay Rita (Fidesz-KDNP), Tótkomlós polgármestere közölte, azért a vasútállomáson rendezték a megemlékezést, mert innen indultak el és ide érkeztek meg 70 éve az áttelepülni kényszerülõ családok.

A megemlékezés elején ökumenikus istentiszteletet tartottak, az ünnepi beszédeket követõen a meghívottak „2017 – Megbékélés éve” feliratú, kétnyelvû emléktáblát avattak, majd faültetésen vettek részt.

Fotó: Csicsátka Ottokár A felvidéki magyarság (1946) címû dombormûve a Mint fészkébõl kizavart madár… A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában 1945-1949 kötet borítójáról.

MTI - Kanizsa