Nem lehet vitatni, hogy az elmúlt évtizedekben megnõtt a hõhullámok gyakorisága - mondta Juhász Árpád geológus a M1 aktuális csatorna hétfõi mûsorában.

Mintegy száz éve állnak rendelkezésekre pontos feljegyzések arról, hogy az adott helyen milyen a hõmérséklet. Korábban mindez azért nem volt elég alap a globális felmelegedés igazolására, mert a Föld felszínének kétharmadát borító tengereken nem volt olyan sûrû mérõhálózat, mint a szárazföldön. Az utóbbi idõben azonban teljesen egyértelmûen kirajzolódik az adatokból - köztük a hõhullámok gyakoriságából - az a trend, amelyet globális felmelegedésnek is nevezhetünk - mondta Juhász Árpád.     

Szerinte ezért végtelenül szomorú, hogy dugába látszik dõlni az amerikai kilépés miatt a párizsi klímaegyezmény. Ha szkeptikus valaki, elég ránézni a mérési adatokra - jegyezte meg.     

Amennyiben nem sikerül megállítani, vagy még tovább nõ a szén-dioxid kibocsátás mértéke, az évszázad végére hat fokkal is nõhet a Föld átlaghõmérséklete. Ha sikerül megállítani a kibocsátás mértékét, a klíma még úgyis évtizedekig melegedni fog, a folyamat csak nagy késéssel áll meg - hangsúlyozta Juhász Árpád. A geológus kitért arra is: mérési adatok bizonyítják a tengerszint emelkedését, a tengerek savasodását, a korallzátonyok pusztulását.     Évmilliárdokon keresztül a tenger szabályozta a légkörben lévõ szén-dioxid mennyiségét. A tengeri élõ szervezetek hosszú idõn keresztül légköri szén-dioxidot kötöttek le, ebbõl alakult ki például a budai hegyekben is mindenütt látható mészkõ. A savasodás pontosan ezt a folyamatot, a tenger ellensúlyozó szerepét akadályozza - fûzte hozzá.

MTI - Kanizsa