A tíz legintenzívebb magyarországi hõhullám közé is bekerült az egyik idei hõségperiódius - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat. A honlapjukon közzétett elemzés szerint a melegedés töretlen, a jövõben egyre több és hosszabb hõhullám várható.

Az idei nyár idõjárása eddig összhangban alakult a régiónkat érintõ éghajlati változásokkal: voltak tartós, erõs hõségperiódusok, majd ezeket rendszerint heves zivatarok, szélviharok zárták. Az 1981 óta számított idõszakban az idén július 31-étõl augusztus 6-aig tartó hõségperiódus a második legintenzívebb volt. Csak egy 2007-es hõhullám során volt ennél nagyobb a forróság.     

Idén nyáron már két hõhullámos idõszak is volt: július 20. és 23. között másodfokú, július 31-étõl augusztus 6-áig pedig a legmagasabb fokú hõségriadó kihirdetésére is szükség volt. Átmeneti felfrissülés után augusztus 9-étõl három napon keresztül ismét nagy forróság jellemezte a régiót.     

Az idei augusztusi kánikula regionális kiterjedését tekintve is rendkívüli, mivel Dél-Spanyolországtól Közép-Európán keresztül a Kaukázusig hatalmas területeket érintett - jegyezték meg az elemzésben. Hozzátették: az éghajlatváltozás legnyilvánvalóbb jele régiónkban a meleg hõmérsékletekhez köthetõ szélsõségek gyakoribbá válása.     

Lakatos Mónika és Szabó Péter írásában kitért arra is, hogy a megfigyelt tendenciákkal összhangban a jövõben gyakrabban fordulnak elõ extrém magas hõmérsékletû napok. Többszörösére növekedhet az olyan forró napok száma, amikor a napi maximumhõmérséklet a 35 fokot is meghaladja: a közeljövõben nyaranta legfeljebb három, az évszázad végére viszont már átlagosan akár kilenc napon is várhatóak extrém hõmérsékletek. Ezen felül várhatóan a nyári éjszakák is ritkábban hoznak majd felfrissülést, mivel a trópusi éjszakák (amikor a napi minimumhõmérséklet is 20 fok felett marad) is gyakoriabbak lesznek a jövõben.     

Hangsúlyozták azt is, hogy az Alföld és az ország délkeleti területei különösen kitettek a növekvõ hõhullámos idõszakok okozta hõstressznek, míg a Dunántúl és a magasabb hegyvidékek felett várható értékek elmaradnak az országos átlagoktól. Az emberi szervezetre nagy megterhelést jelentõ harmadfokú hõségriadós napokból álló hõhullámos idõszakokból nemcsak több várható, hanem az átlagos hosszuk is növekedni látszik a modelleredményekben. Az 1971 és 2000 között megfigyelt harmadfokú hõségriadók átlagosan három és fél napig tartottak, a század közepére ezek egy-két nappal hosszabbak lesznek. A 21. sz. második felében pedig akár évente elõfordulhatnak többnapos (átlagosan akár egyhetes) hosszúságú harmadfokú hõségriadók - olvasható az elemzésben.     

A meteorológusok hozzáfûzték, hogy az éghajlat természetes változékonyságából adódóan továbbra is számítani lehet a múltbeli értékeknél hûvösebb nyarakra is, de már ritkábban.

MTI - Kanizsa