A Magyarok kenyere programban már több mint 500 tonna búza gyûlt össze az ország valamennyi megyéjébõl és a határon túlról - jelentette be Korinek László, a program elindítója a Veszprém megyei Nemeshanyban, ahol összeöntötték az ünnepi kenyérhez a felajánlott gabonát.

Sok helyen még folyik az aratás, ezért az idei felajánlás mennyisége még nem végleges - tette hozzá.        

A liszt és kenyéradomány mintegy 80 ezer nehézsorsú gyermekhez jut majd el, több mint 130 szervezet segítségével, és ebbõl sütik majd az ünnepi kenyeret is a Somogy megyei Nagybajom községben - közölte.         

Korinek László elmondta, a kezdeményezés elindításának köszönheti, hogy egyre többen ápolják a magyar nyelvet, hiszen "míg a Magyarok kenyerét eszik, a magyar nyelvet használják".     

Hangsúlyozta: a Magyarok kenyere programért a felvidéki és a Kárpátalján élõ magyarság tette a legtöbbet, a kárpátaljai gazdák 83 tonna búzát ajánlottak fel.     

Az ünnepi kenyérhez szükséges só a székelyföldi Parajdról, a kovász a Baranya-háromszögbõl, Karancsról, a víz Kárpátaljáról érkezik.     

Az ünnepi kenyeret Esztergomban szenteli majd meg Erdõ Péter bíboros, az Esztergom-Budapesti fõegyházmegye érseke.     

A Magyarok kenyere program a nemzetben élõ lelki erõt és összetartozást szimbolizálja - fogalmazott az ünnepségen a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelõs államtitkára. Kis Miklós Zsolt szerint a 2011-ben útjára indított program küldetése a keresztény nemzettudat erõsítése.     

A búza az élet és az újjászületés jelképe, ezért a program a Kárpát-medence megmaradását is szimbolizálja - hangsúlyozta.     

Jakab István, az Országgyûlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke arról beszélt, hogy szombaton a kárpátaljai búza ünnepén vett részt, ahol azt tapasztalta, hogy a gazdák teljes szívvel elkötelezettek a program iránt.     

Kiss József Attila Nemeshany független polgármestere azt mondta, hogy Nemeshanynak mindig is nagy szerepe volt a búza õrlésében, ma is két ép és több romos malomépület van a településen.     

A Csizmadia malmot, amelyben az ünnepi búzát õrlik, 1907-ben Háry Mihály molnár építtette. A malom 1952-ig üzemelt, akkor államosították és magtárként használták. Az épületet 1972-ben az egykori tulajdonos családja visszavásárolta, 2001-ben felújították, 2003 óta mûködik malommúzeumként - idézte fel. MTI Fotó: Bodnár Boglárka

MTI - Kanizsa