A sírok néhány kivételével bolygatottak, raboltak voltak. Az emberi dúlás mellett azonban gyakran nagyobb bolygatást eredményezett az a néhány öreg gyümölcsfa, melynek karvastagságú gyökerei jó néhány sírt teljesen benõttek, a vékonyabb gyökerek az embercsontokat háló módjára tartották fogva. Ezek kiszabadítása érdekében minden leleményre és a legkülönbféle eszközök bevetésére szükségünk volt. – számolt be Balogh Csilla régész. - De nem csüggedtünk… ha kellett, fûrésszel estünk a csontokat rabul ejtõ gyökereknek… és gyõztünk!

Harmadik éve folyik Zamárdiban a PPKE Régészettudományi Intézetének tanásatása keretében a rétiföldeki avar kori temetõ feltárása. Az elõzõ években kutatott északnyugati temetõrészt folytattuk az idén is, kelet felé haladva beljebb, a temetõ már korábban feltárt tömbje felé. A három hetes ásatási idõszakban (július 11–29.) 29 újabb sír feltárására került sor. A szinte egymást érõ, sûrû temetõrészben — a korábbi években tapasztaltakkal ellentétben — igen nagyméretû, gyakran 1,8–2 m szélességû és 2,8–3,5 m hosszúságú sírgödrök jelentkeztek, melyek többnyire 1,5–2,5 m mélységûek voltak, néhány esetben azonban a 3 méteres mélységig mélyedtek a talajba. Ami azt jelenti, hogy a sírok feltárásakor általában 7–8 m3, de egyes síroknál 16–18 m3 föld kitermelésére volt szükség, mire elértük a csontváz szintjét.

A temetõrészben a 7. század 2–3. negyedére keltezhetõ leletanyag kerültek elõ, többségük az ún. II. germán állatstílus körébe tartozó motívumokkal díszített öv- és lószerszámveret.

Forrás: facebook