Ismét egy jó példa arra, hogy legyünk körültekintõek, akár eladni, akár vásárolni szeretnénk. Tucatnyi jóhiszemû ügyfelét csapta be, és okozott ezzel, megközelítõleg 20 millió forintos kárt M. Roland nagykanizsai autókereskedõ. A csalásait, más emberek megkárosítását üzletszerûen, azaz rendszeres haszonszerzésre törekedve, abból a megélhetését biztosítva követte el az autónepper. A tanulsággal is szolgáló büntetõügy részleteirõl dr. Pirger Csabát, a Zala Megyei Fõügyészség sajtóreferensét kérdeztük.

M. Roland 2009. évtõl volt az ügyvezetõje egy nagykanizsai társaságnak, amely kft. használt gépkocsik vételével és eladásával foglalkozott, és tényleges adás-vételi, kereskedelmi tevékenységét 2010. augusztusában kezdte meg a dél-zalai város egyik telephelyén. A terhelt 2012. évtõl kezdõdõen magánszemélyektõl havi 5-10 %-os kamatra nagyobb pénzkölcsönöket kért és kapott, amelyekbõl használt gépkocsikat vásárolt, illetve azokat a telephely korszerûsítésére, fenntartására is fordította. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az elkövetkezõ hónapok, évek során adóvizsgálatokat folytatott a terheltnél, amelyek eredményeként neki mind magánszemélyként, mind pedig ügyvezetõként is több millió forintos fizetési kötelezettsége keletkezett az adóhatóság felé. A NAV 2014-ben az adótartozások miatt végrehajtási eljárást indított a céggel szemben, illetve 2014 szeptemberében lefoglalta a társaság tulajdonában lévõ gépkocsikat is. Ekkorra M. Roland már sem a banki hiteleit, sem pedig a magánkölcsönöket nem tudta visszafizetni. A terhelt ebben az idõszakban az autókereskedésben úgy vett át gépkocsikat bizományosi értékesítésre, hogy azok ellenértékének kifizetésére reális lehetõsége nem volt, illetve ez nem is állt a szándékában, mivel az értékesítésekbõl befolyó összegeket az adóhatóság és a magánszemélyek felé fennálló tartozások megfizetésére, cégének további finanszírozására, illetve saját megélhetésére kívánta fordítani. M. Roland a gépkocsik átvételekor a megbízókat fizetési szándéka vonatkozásában megtévesztette, majd õket a gépkocsik eladását követõen a késõbbi fizetés ígéretével hitegette.

Lássunk néhány példát a csaló áldozatai és módszerei közül. Egy kft. ügyvezetõje 2014 márciusában bizományosi értékesítés végett beadta a cége tulajdonát képezõ tehergépkocsit, annak kulcsaival és okmányaival együtt a terhelt kft-jének telephelyére. Megállapodtak a jármû eladási áraként 1.900.000,-Ft-ban, amirõl megbízási szerzõdés is készült. A terhelt ezután a saját cége nevére íratta a gépkocsi tulajdonjogát egy hamis adásvételi szerzõdés felhasználásával, majd a cége nevében a gépkocsit 2014. október 20-án, 1.905.000,- Ft-ért eladta egy banknak. A gépkocsi vételárát a gyanúsított nem fizette meg a sértettnek, akinek ezzel 1.900.000,- Ft kárt okozott, ami a nyomozás során nem térült meg.

Egy nagyrécsei lakos 2014. november 18-án szintén bizományosi értékesítés végett adta be a gépkocsiját annak kulcsaival és okmányaival együtt a terhelt tulajdonában lévõ telephelyre. A jármû eladási áraként a sértett és a terhelt 800.000,- Ft-ban állapodtak meg, amelyrõl megbízási szerzõdés készült. M. Roland a személygépkocsit 2015. január 7-én elcserélte egy nagykanizsai lakossal egy másik személygépkocsira, a sértett kára nem térült meg.

Egy nagykanizsai lakos 2014. szeptember 11-én bizományosi értékesítés végett adta be személygépkocsiját, annak kulcsaival és okmányaival együtt a vádlott telephelyére. A sértett és a terhelt a jármû eladási áraként 860.000,-Ft-ban állapodtak meg, amelyrõl megbízási szerzõdés készült. M. Roland a gépkocsit 2014. október 8-án értékesítette, azonban a vételárat nem fizette meg a sértett részére.

Egy nagyatádi lakos sértett 2014. decemberében 4 db külföldön vásárolt, Magyarországon forgalomba nem helyezett személygépkocsit adott be bizományi értékesítés végett M. Roland telephelyére. A sértett és a gyanúsított a gépkocsik eladási áraként szóban összesen 3.120.000,- Ft-ban állapodtak meg. A gyanúsított a gépkocsikat 2014. decemberében és 2015. januárjában hamis adásvételi szerzõdésekkel értékesítette, azonban a befolyt vételárakból csak 600.000,- Ft-ot fizetett meg a sértett részére, akinek így 2.520.000,- Ft kárt okozott, amely a nyomozás során nem térült meg.

Ilyen, és ehhez hasonló bûncselekményekkel okozott a tucatnyi sértettnek, bankoknak és vállalkozásoknak közel 20 millió forintos kárt M. Roland, akit több rendbeli, üzletszerûen elkövetett csalás és sikkasztás bûntettével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolta meg a Nagykanizsai Járási Ügyészség, sorsáról a Nagykanizsai Járásbíróság fog majd dönteni.

Papp Attila