Év végi, a Jobbikra és rám össztüzet nyitó lapszámukban megjelentekkel kapcsolatban kérem az alábbiak közlését:
A „Meddig marad „sáros” Zakó”? címû írásában sugalltakkal ellentétben az ominózus hirdetés(ek) kifizetéséhez semmi közöm nincs, a hirdetéseket központilag rendelték meg. A „számtalan felszólítás” sem nekem jött, „visszatenni” pénzt pedig annak kell, aki onnan kivette, betenni viszont valóban a megrendelõnek, ahol viszont 2002-ben semmilyen funkciót nem töltöttem be. Én még soha, senkinek nem maradtam adósa.

Szentgyörgyi Ildikó – tudomásom szerint Papp Jánosné – írása viszont annyira szemenszedett hazugság, hogy az általa emlegetett „középiskolás fiú bakancsban, nemzeti színû karszalaggal, fekete dzsekiben” a lap megjelenése után azzal keresett meg személyesen, hogy cáfolja mind az õt, mind az engem érintõ sorait. A többszörösen képzavaros „pásztor-nyáj” hasonlatával és a rendõri intézkedéssel kapcsolatos emlékeivel ellentétben, a most 26 éves fiatalember teljesen másképp emlékszik mindenre. A lelkemben pedig hölgyem, igen nagy rend és tisztaság van, csak Önhöz hasonlóan én is nehezen viselem a hamisságot és a rosszindulatot.
Papp János írására – annak zavaros, vagy inkább zavarodott jellege miatt – nehéz számára is érthetõ választ adni. Miután nem szeretnék vele nyíltszíni levelezést folytatni, energiámat a munkámra, kevés szabadidõmet a családomra kívánom fordítani, csupán arra kérem, ha ellenségképet keres, vagy esetleges üldözõi után kutat, akkor ne az internetet kérje segítségül!
Köszönettel:
Zakó László

***
Értem, amit érteni kell, és látom a „SZEBB JÖVÕT”. Ezek szerint Zakó Úr úgy véli, bármilyen párt (a Jobbik a harmadik) színeiben lesz országgyûlési képviselõ jelölt, neki semmi köze sincs a piszkos anyagiakhoz. Fizessen az, aki akar! Ha más nem, a kanizsai városlakók.
D.J.