Szent István király augusztus 20-i ünnepe a keresztény magyar államalapítás és a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején István augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját tette ünneppé, s élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szûz Máriának, 1038-ban maga is ekkor hunyt el. De vajon mit jelent ma a Szent István-i mû?

Bojtor Róbert, a miklósfai Nagyboldogasszony-templom plébánosa emlékeztet: Szent István király Géza fejedelem és Erdélyi Sarolta fia. Géza politikai megfontolásból Nyugat fele fordult, beengedte az országba Pilgrim passaui püspök követeit, így bajor papok keresztelték meg Vajkot, aki a keresztségben az István nevet kapta. Adalbert prágai püspök nevelte Istvánt és vezette be a keresztény életbe. Amikor apjától 997-ben átvette a hatalmat, a keresztény és vallásos világnézet már gyökeret vert benne. Politikai, vallási és társadalmi szempontból õ teremtette meg az országot, s Asztrik bencés szerzetesen keresztül II. Szilveszter pápához fordult a jogai megerõsítéséért. Célja az volt, hogy a keresztény királyság méltóságára emelkedjék, és kizárjon mindenféle függõséget akár a német-római birodalomtól. Az 1000. év karácsonyán kenték föl és koronázták királlyá, késõbb az utódlással Imre fiát bízta volna meg, akinek 1031-ben váratlanul bekövetkezett halála ezt meghiúsította, ezért Pétert, a Velencében élõ nõvérének fiát jelölte trónörökösnek, halála elõtt pedig a Szûzanya, égi Édesanyánk oltalmába ajánlotta az országot, amely a történelem során az elsõ ilyen cselekedet volt.

- Uralkodó irányelve az alkotmányosságot illetõen az Isten teremtette világ rendjéhez igazodik, és Jézus Krisztus Evangéliumához úgy viszonyul, mint alkotmányhoz. Ennél jobb megoldás nincs – hangsúlyozza Bojtor Róbert. - Fiához, Imréhez intézett intelme - az általa képviselt szellemiség, igazság, igazságosság, méltóság, és mindez szeretetben - bár ma is érvényre jutna. Egyházi vonatkozásban ma is mûködõ érsekségeket és püspökségeket alapított, kolostorokat létesített, és arról határozott, hogy minden 10 falunak össze kellett fognia és templomot építenie. Civil vonatkozásban pedig úgy teremtette meg a magyar közigazgatás alapjait, hogy arra építkezni lehetett, és valójában ma is arra építkezik. S mindez sziklaszilárd mû, amit bizonyít, hogy ma is létezünk. S bár a történelem viharai tépázták ezt a népet, de a Szûzanya oltalmát tapasztalhatta a nemzetünk a tatár- vagy a törökdúlás, a fehér- és a vörösterror idején is.

Az esperes, Szent István maradandó mûve kapcsán, már a máról szólva megjegyzi, a népvándorlással nemcsak Magyarországnak, hanem Európának és az Európán kívüli országoknak is meg kell küzdenie. Szerinte valószínû, hogy gazdasági spekuláció van a folyamat hátterében, de hogy mit hoz a mérhetetlen igazságtalanság, kiderül az elkövetkezõ évtizedekben. Leszögezi: nem szabadna engedni emberek éhezését, a víz hiányát, s ott kellene segíteni õket, a létben maradásukat, ahol a szülõföldjük van.

- Valahogy igazságosabb gazdasági elosztásra lenne szükség a világban, és akkor nem szenvednének ekkora ínséget. Nem kellene feszültséget kelteni a demokráciára hivatkozva nemzetek életében, bár ez egy nagyon összetett probléma, amin komoly, összefogott erõvel lehetne valamelyest segíteni, illetve iránymutatásra lenne szükség, hogy merre kellene elindulni, de ennek a jelei nem igazán mutatkoznak még.

Magyarországra vonatkozóan a plébános úgy fogalmaz, ha a Szent István-i iránymutatáshoz, gyökerekhez, a Krisztus-hithez visszatérnének a magyar fiatalok, s ezt értékként fogadnák el a szülõk is, akkor nagyot lehetne elõrelépni.

- Ebben nagyon nagy feladata van az egyházban a Krisztust követõ keresztényeknek, hogy tanúságot tudjunk tenni az Úr Jézus tanításáról, az örömhírrõl, az Evangéliumról – folytatja Bojtor Róbert. - Ez nagy kihívás ma, de kihívás volt mindig is, különösképpen akkor, amikor nem érték sok-sok ember számára a krisztusi tanítás. Nagyon romboló az ultraliberális szemlélet, amelyben korlátok nélkül nõ föl az ifjúság. És jó lenne, ha a gyermekek nemcsak tudásban növekednének, hanem amint a Szentírás mondja Jézusról: növekedett kedvességben és bölcsességben, Isten és az emberek elõtt. Nagyon fontos, hogy egy fiatal milyen szellemben kap útmutatást és tud elõrehaladni, növekedni. Sajnos sok gyerek ma gyökér és korlátok nélkül nõ fel, s ha marad ez a tendencia, az nem sok jót ígér.

Bakonyi Erzsébet

Bojtor Róbert: Nagyon fontos, hogy egy fiatal milyen szellemben kap útmutatást és tud elõrehaladni, növekedni (Fotó: Bakonyi Erzsébet)