Csütörtök késõ este elhunyt a kanizsai sakkutánpótlás egyik mozgatója, mondhatni lelke, Bagonyai Attila, aki évekig a Tungsram (elsõszámú) sakk-csapatának volt nélkülözhetetlen tagja, egyben ügyintézõje.

A döbbenet még tavaly év végén kezdõdött, amikor súlyos állapotban került kórházba, s gyakorlatilag attól a pillanattól kezdve altatták és lélegeztetõ gépen tartották. Az Anand-féle - utolsó elõtti - novemberi hétvégén még õ jegyezte meg a sakkzseninek adott fogadás után: legyünk hálásak azért, hogy egy ilyen világsztár két órát adott számunkra az életébõl.

Majd jött december 13-a, vasárnap egy koncertre igyekezvén dobta fel a hangulatot jellegzetes humorával, mondván, csak nehogy az egy szomorú vasárnap legyen - viszont a következõ napokban már vészjóslón kikapcsoltat jelzett telefonja. Akkor már szervezete ellen gyilkos hadjáratot indított a betegség, s itt szó sem volt szemtõl-szembeni lépésekrõl, a „nyitás” már elõrevetítette, az e helyzetben nem létezõ remire sincs esély.

A Teremtõ 45 esztendõt adott neki, s éppen névnapján adott életének végsõ mattot a sors. S akik az Anand-fogadáson körülötte ültünk, csak hálát adhatunk a sorsnak, hogy akkor nem csupán az indiai fenoménnel, de vele is sokat beszélgethettünk...

Polgár László