Szent István királyunk öröksége bevésõdött az õt követõ magyarság ösztöneibe, tudatába és lelkébe, ez az örökség mindig egyesíti a földrajzi térben és a történelmi idõben szükségszerûen elkülönült magyarok nemzedékeit Vereckétõl az Al-Dunáig, az Õrvidéktõl Csángóföldig - mondta Kövér László szombaton Zalaegerszegen.

Az Országgyûlés elnöke a város Szent István-napi ünnepségén és az újonnan állított kettõs kereszt avatásán arról beszélt, hogy legnagyobb királyunk "a közösségi szabadság legmagasabb eszményébõl, az önrendelkezõ államból teremtett olyan valóságot, amelyben minden magyar megélhette, valóra válthatta a lelki szabadság legmagasabb eszményét, a keresztény hitet".     

Hóman Bálint történészt idézve hozzátette: Szent István "az egyetemes magyar gondolatnak és a korszerû haladás eszméjének legnagyobb megszemélyesítõjeként került a magyar nemzet sok évszázados tiszteletének központjába."     

A Parlament elnöke visszatekintésében a magyar történelem számos sorsfordító pillanatát felidézve azt mondta: mindazok a magyarok, akik számára a Szent István által megteremtett valóság "a történelem súlya alatt idõszakosan elhalványult vagy szertefoszlott", mindannyian "államalapító királyunk örökségébõl merítettünk vigaszt, példát, erõt és célt ahhoz, hogy ismét valósággá építsük az eszményeinket".       

A Keletrõl érkezett pogány magyarok vállára Szent István helyezte a keresztényég nyugati keresztjét, amelyet letenni nem tudunk, s amely "a megsemmisülés örök veszélyével szemben a megmaradás örök reményét egyedi módon sugározza a magyar sorstörténetben" - vélekedett a politikus.     

Az európai államfejlõdésben egyedi módon Szent István magyar államának alapját nem pusztán a hûbéri magánkötelékek, hanem az egyént az összességhez fûzõ "spirituális kötelékek" képezték. "Ezt az összesség-fogalmat - ami nem más, mint a modern nemzet és nemzetállam korai, eszmei elõképe - Szent István koronája, a nemzeti akaratnyilvánítás szimbolikus eszköze" testesítette meg.     

Az Országgyûlés elnöke azzal folytatta beszédét, hogy Szent István megfogalmazásával "láthatatlan és látható ellenségeink" is tudták és tudják, hogy államalapító királyunk örökségének "nemcsak védelmezõi vannak, hanem felszámoló-jelöltjei is akadnak mindig". Nem véletlen hát, hogy a történelem során az önrendelkezõ magyar állam elleni támadások "mindig együtt jártak a magyarság keresztény hite és egyháza elleni támadásokkal".     

A Szent István trónra lépésétõl napjainkig eltelt 1017 esztendõben a magyar nemzet "mindösszesen 575 esztendõt élhetett egy önrendelkezõ magyar állam keretei között, míg 442 esztendõt idegen fennhatóság alatt vergõdve, vagy az önrendelkezési jogától megfosztott, alárendelt állam keretein belül volt kénytelen megélnie". Ez a 442 esztendõnyi magyar élettapasztalat "442 nyomós érv amellett, hogy mi, mai magyarok a XXI. században is oltalmazzuk Szent István királyunk örökségét: önrendelkezõ nemzeti államunkat és keresztény hitünket" - tette hozzá.     

Kövér László úgy vélekedett, hogy napjainkban Európában politikai és eszmei küzdelem zajlik "az európai nemzetek államfenntartói képességének aláásása, az európai társadalmak szétzilálása és az európai államok felszámolása érdekében". A világban "vannak erõcsoportok, amelyek elég erõsnek érzik magukat arra, hogy alárendeljék saját érdekeiknek Európát".     

Azok az erõk, amelyek az elmúlt évtizedekben a szabadság jelszavát zászlójukra tûzve mindent megtettek annak felszámolásáért, amelyek Európában a népakarat által meghatározott közjó helyett "az ennek fölébe kerekedni törekvõ magánérdeket akarják érvényesíteni", most az Európai Egyesült Államok jelszavát tûzve zászlajukra "indulnak rohamra az európai nemzeti államok ellen" - jelentette ki az Országgyûlés elnöke.     

Mint kifejtette: a küzdelem azon európai erõforrásokért zajlik, amelyek felett jelenleg még az európai nemzeti államok polgárai által demokratikusan megválasztott kormányok rendelkeznek.     

"Az európai erõforrásokért folytatott politikai küzdelem ideológiai eszköze az európai emberek nemi, családi, vallási és nemzeti azonosságtudatának gyengítése, a tolerancia és a szolidaritás számonkérésével a bûntudat mesterséges felkeltése az európai emberekben annak céljából, hogy könnyebben beletörõdjenek az európai civilizáció rendjének felszámolásába és az európai ember számára alávetettséget eredményezõ új rend kialakításába" - foglalta össze Kövér László.     

Hozzáfûzte ezután, hogy Szent István mai magyar népe azonban nem kíván lemondani államáról, hitérõl és azonosságtudatáról, a magyar választópolgárok errõl döntöttek 2010-ben, ezt a döntésüket erõsítették meg 2014-ben, és a 2018-as választásunknak is ez lesz a tétje.     

"Arról döntöttünk, hogy úgy építjük újjá a magyar államot, hogy az képes legyen szolgálni és megvédeni a nemzetet", olyan gazdaságot építünk, ami nem a pénzügyi spekulációkon, hanem értékteremtõ munkán alapul. "Arról döntöttünk, hogy megerõsítjük magyar azonosságtudatunkat, keresztény kultúránkat és nemzeti összetartozásunkat, segítjük a nemzeti tagállamok együttmûködésén alapuló Európai Uniót abban, hogy Európa ne csak versenyképes, hanem az európai emberekké is maradjon" - fogalmazott a Parlament elnöke.     

A zalaegerszegi Szent István-napi ünnepség keretében Székely János szombathelyi megyéspüspök szentelte meg a 74-es fõút csácsi keresztezõdésében újonnan állított kettõs keresztet, majd Kövér László házelnökkel, Vigh László fideszes országgyûlési képviselõvel és Balaicz Zoltán polgármesterrel (Fidesz-KDNP)közösen szegte meg az új kenyeret. MTI Fotó: Varga György

MTI - Kanizsa