Éjszaka csillaghullás, nappal gyümölcshullás, felhõs idõben pedig fõzés, cefrézés. Így telnek a napjai egy vérbeli amatõr csillagásznak. Az idei nyár kevés Perseidát és sok gyümölcsöt hozott.

Hull a szilva a fáról.... - ezt a régi, mindenki által ismert népdalt dúdolta Gazdag Attila, a Nagykanizsai Amatõrcsillagász Egyesület elnöke Cserfõ-hegyi birtokán, ahol a Kanizsa stábját fogadta, miután itt voltak a Perseidák.

- Fûben fekvõs, szerelmes élményem nincs, hiszen mint ahogy a vérbeli mozirajongó is a filmre figyel, nem a partnerére, mi csillaghulláskor, vagyis az augusztusi meteorraj érkezésekor, az égboltra vagyunk rátapadva, nem másra – jelentette ki.

Meghatározó élménye is van Attilának: 1993-ban ugyan nem a Perseidák, hanem a Geminidák ejtették ámulatba, azt mondta, talán ott kezdõdött minden.

- Ez egy téli meteorraj - folytatta. - Emlékszem, disznóvágás volt, igazi decemberi program. Estefelé hatalmas fényt és tûzgömböt láttunk, ami ámulatba ejtett, de természetesen a Perseidákhoz is számos élmény fûz. 2002-ben volt az egyik legnagyobb észlelésünk. Borult, esõs idõ volt, de azért kimentünk Becsehelyre. Akkor még nem volt meg az épületünk sem, így sátoroztunk. A két sátrat összeépítettük, úgy nézett ki, mint egy ûrállomás, egy ûr modul egység. Négyen kucorogtunk benne, közben ki-kikukucskáltunk az esõbe, amikor néha, egy-egy percre kitisztult az égbolt. És észleltünk! Három nap alatt összesen 64 meteort jegyeztünk, de mindegyiknél ujjongtunk. Akkor még nem tudtuk, mekkora siker ez. Az észleléseket elküldtük az országos adatbázisba, és a végén kiderült, Közép-Európában abban az évben mi észleltük a legtöbb meteort, abban az idõben senkinek esze ágában sem volt meteorozni.

S vajon a tudomány és a babona kizárja egymást? Gazdag Attila szerint nem. Azt mondta, Dévényi Tibi bácsi kifeküdne, ha teljesítenie kéne a csillagászok kívánságait. Egy jól sikerült meteorraj-észleléskor akár 4-500 „hullócsillagot” is látnak - és minden alkalommal azt kérik: csak még egyet…

A kanizsai csillagászok vezére azt vallja, az észleléshez mindig kell a hangulat. Persze, az ébrenlétet is fenn kell tartani, néha pálinkával, természetesen.

- Nagyon érdekes a dolog, mert amióta a pálinkafõzés a reneszánszát éli, szakmámból és hobbimból adódóan is bevezettem a pálinka témát az észlelõi körbe. Volt egy eset, amikor az egyik csillagász táborban valaki azt mondta, eladja a felszerelését, mert látott egy új üstöt.... A kolléga persze nem fog áttérni, de a pálinka kiteljesíti a csillagászatot. Mert az egyik megfigyelõ tudomány, a másik pedig kézmûves, alkotó tudomány. A csillagásznak pedig értékelnie kell ezt is, azt is – s ha kell, akkor a kettõt együtt.

Vincze Adél

Gazdag Attila: Pálinka és csillagászat? Mindkettõt értékelni kell! (Fotó: Jancsi László)

Perseidák. A csillagászok ilyenkor mindig azt kérik: csak még egyet… (Fotó: MTI/EPA/Sam Furlong)