A nemzeti szocialista és a kommunista rémtettek egyformán elítélendõek, nem alkalmazható kettõs mérce – szögezte le egy megemlékezésen Cseresnyés Péter, majd a mindkét diktatúra börtönét megjárt Mindszenty bíboros idevágó ízes anekdotáját idézte: - Van-e különbség a nácizmus és a kommunizmus között? – kérdezték tõle egy sajtótájékoztatón. „Tõlem kérdik? Éppúgy ültem egyik börtönében, mint a másikéban. A kettõ volt szövetséges is, ellenség is. Eben gubát nem cserélünk. (a tolmácshoz:) Ezt fordítsák le, ha tudják.”

Nagykanizsán nem kevesen megszenvedték a két diktatúrát. Az 1944 júniusában koncentrációs táborokba elhurcolt zsidó polgártársaink közül alig tértek vissza. Majd következett a több évtizedes vörös önkényuralom: GULÁG-gal, málenykij robottal kezdõdött, hortobágyi rabtáborokkal folytatódott. Megtorlás a forradalomért, X a továbbtanulási lapon, egyházüldözés, besúgó-rendszer. Ajánlott vers Nagy Gáspártól a Hol tanítják?

Európában augusztus 23-án, az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapját. Ez az egyezmény rögzítette Lengyelország német és szovjet hadsereg általi megszállását 1939 szeptemberében.

Az emléknap elõestéjén, kedden 18 órakor a fõvárosi Honvéd téren lévõ GULÁG emlékmûnél lesz koszorúzás, a napján, 23-án pedig ugyancsak 18 órakor a Cipõk a Duna partján emlékmûtõl indul emlékezõ menet a Terror Házáig. (A 2002 óta múzeumként funkcionáló épületet az 1944-es német megszállás után a nyilaskeresztesek, majd a „felszabadító” szovjet csapatok jóvoltából az ávósok használták kínzásra.)

A szabadság nem állapot, hanem folyamat: azért minden nap meg kell küzdeni, nem kapjuk ingyen - hangoztatta tavaly ilyenkor Szájer József európai parlamenti képviselõ az emlékséta utáni megemlékezésen.

Hozzátette: a különbözõ európai nemzetek nem ugyanúgy látják a világot, mert egyes országokban nem tapasztalták meg, milyen az, ha egy diktatúra után nem szabadság következik, hanem egy másik diktatúra veszi át a “stafétát”. Az európai parlamenti képviselõ azzal zárta beszédét, hogy a jelen és a jövõ szabadságára leselkedõ új veszély a radikális iszlám, amely keresztényellenes, antiszemita, továbbá tagadja a férfiak és a nõk egyenjogúságát. Ahhoz, hogy képesek legyünk szembenézni ezzel a kihívással, tisztában kell lennünk a múltunkkal – jelentette ki.

A tavalyi nagykanizsai migrációs konferencián Földi László, egykori hírszerzõtiszt kijelentette - amint arról a Kanizsa Az önvédelem kötelesség címû cikkében tudósított - Ez nem migráció, hanem invázió. Egy lehetõségünk van, el kell döntenünk: akarunk-e áldozatok lenni?

P.J.