Szeredi Pál történész szerint az államalapítás ünnepe az egyetlen, amely a magyar történelem sikeres, eredményes pillanatához köthetõ, ezért, bár állami ünneprõl van szó, nemzeti jellege nagyon erõs.

Az M1 aktuális csatorna vasárnap délelõtti mûsorában a történész felidézte, hogy az ünnepet minden egyes rendszer megpróbálta kisajátítani: amikor az államalapítás a hatalom számára kellemetlen volt, akkor háttérbe szorult. Az 1848-as szabadságharcot követõen betiltották, de 1860-ban már voltak olyan ünnepségek augusztus 20-án, amelyek tüntetéssé fajultak. Késõbb a kiegyezést követõen vált ismét nemzeti ünneppé.     

Az 1930-as években szintén fontos nemzeti ünnep volt, 1945 után viszont kényes, kellemetlen témává vált a független magyarság gondolata. Betiltani nem lehetett, ezért átalakították: az új alkotmányt ezen a napon fogadták el, így az alkotmány ünnepének hirdették meg - mondta Szeredi Pál.

MTI - Kanizsa