Stratégiai hibát követettet el a német hadvezetés azzal, hogy éppen 75 éve a Luftwaffe, vagyis a német légierõ elkezdte bombázni Sztálingrádot, mert romokat könnyebb védeni, mint egy ép várost - jelentette ki a Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadtörténésze kedden az M1 aktuális csatorna mûsorában.

Ravasz István hangsúlyozta: a közvélekedés szerint a sztálingrádi csata jelentette a fordulatot a második világháborúban. Ugyanakkor a fordulat egy fél éves folyamat volt, ami 1942 októberében a németek észak-afrikai vereségével kezdõdött, 1942/1943 fordulóján a sztálingrádi csatával folytatódott, majd a 1943 júliusában a kurszki csatával zárult.     A többi között jelentõségét az adta, hogy Sztálingrádnál a legjobban felszerelt és a legjobban kiképzett német hadsereg semmisült meg - tette hozzá.     

Mint elmondta: a németek igazi pokolként, "patkányháborúként" írták le a csatát, ugyanis úgy harcoltak alagutakban és romok között egymással a szovjetek és a németek, mint a patkányok.     Ugyanakkor a németek számára stratégiai hátrányt jelentettek a túlságosan hosszúra nyúlt utánpótlásvonalak és a támadás kései megindítása. Ugyanis a német technikát nem az orosz télre tervezték.     

A harcokban részt vett a II. Magyar Hadsereg is, amelynek a feladata a német balszárny biztosítása volt - fûzte hozzá.     

Arra is kitért: nem csupán azért volt különösen véres a csata, mert Szálin nevét viselte a város. Az amerikai utánpótlás a Kaszpi-tenger déli partjáról érkezett, majd fel a Volgán a Szovjetunió belsejébe. Vagyis ha a németeknek sikerül lezárni a Volgát, megszûnt volna az utánpótlás - mondta az alezredes.

MTI - Kanizsa/D.J