A júniusi béradat pozitív meglepetést okozott az elemzõi konszenzushoz mérve, és a képzett munkaerõ egyre fokozottabb hiányát, a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatását mutatja - így kommentálták piaci elemzõk a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a júniusi béradatokról kiadott jelentését.

A KSH jelentése szerint a bruttó átlagkeresetek 14,4 százalékkal nõttek júniusban az egy évvel korábbihoz képest, a növekedés ismét gyorsult az elõzõ havi, 12,9 százalékos ütemet követõen.  Az egyszeri jutalmak és prémiumok 28,7 százalékkal, míg a rendszeres jövedelmek 13,5 százalékkal nõttek. A vállalkozásoknál 13,5 százalékos, a költségvetési szférában 16,1 százalékos volt a béremelkdés. Az elsõ fél évben a bruttó átlagkeresetek 12,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A júniusi 1,9 és az elsõ félévi 2,3 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek júniusban 12,3 százalékkal, január-júniusban 10,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.     

Horváth András, a Takarékbank elemzõje az MTI-nek küldött kommentárjában rámutatott: a várakozásokat felülmúló júniusi béremelkedés a képzett munkaerõ egyre fokozottabb hiányát, illetve a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatását mutatja. Várakozása szerint idén 13 százalék körüli ütemben  nõhetnek a bérek a bérmegállapodások és az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Ez a növekedési ütem várhatóan a 2018-ban is kitart, a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés eredményeként. Így a várt 2,3 százalékos éves infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet ebben az évben, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 35 százalékkal nõhetnek a reálbérek.     

Egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemû bérnövekedésre lehet számítani a következõ idõszakban. Az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások - egyes esetekben kétszámjegyû bérmegállapodások - is ezt tükrözik, továbbá egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek bevezetése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások - írta.     

Virovácz Péter, az ING Bank vezetõ elemzõje kiemelte, a  rendszeres bérek növekedése mellett a nem havi rendszerességû juttatások is 28,7 százalékkal nõttek, ami  az elmúlt évek egyik legnagyobb bónusznövekedését jelenti. Rámutatott, hogy átlag feletti volt a bérnövekedés a munkaerõhiány által sújtott építõiparban. A statisztikák szerint 90 ezerrel nõtt az elsõdleges munkaerõpiacon foglalkoztatottak száma éves összevetésben, ugyanakkor 49 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak száma, így nemzetgazdasági szinten is tovább nõtt a munkaerõpiaci kereslet.     

Az év második felében is hasonlóan dinamikus bérnövekedésre számít az elemzõ, sõt ahogy a munkaerõhiány egyre jelentõsebb problémát okoz, magasabb bérnövekedési adatokat sem tart kizártnak  Az év egészében így akár 13-14 százalék körül alakulhat a keresetek növekedése, ami a lakossági fogyasztás és a fogyasztói bizalom tartós növekedését vetíti elõre és érdemben támogathatja a GDP növekedését.     

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezetõ makrogazdasági elemzõje összességében úgy látja, hogy idén a bérnövekedés éves átlagban 11-12 százalék körül alakulhat, míg az átlagos infláció 2,3 százalékra gyorsulhat, így reálértelemben 9-10 százalék körüli keresetnövekedés is bekövetkezhet. Az erõsödõ belsõ keresletnek az lesz a következménye, hogy az infláció jövõre még tovább gyorsulhat és az átlagos áremelkedés üteme 3,4 százalék lehet. A feszes munkaerõpiac, a növekvõ bérek és a fokozatosan javuló fogyasztói bizalom abba az irányba mutat, hogy idén a GDP növekedéséhez a háztartások fogyasztása jelentõsen hozzájárulhat - jegyezte meg.

MTI - Kanizsa