Az elmúlt években megszaporodtak – Nagykanizsán is - az iskolán kívüli közösségi tanulási lehetõségek. A Kanizsa információi szerint havonta 20 és 30 ezer forint között kell a szülõknek fizetni a tanodai szolgáltatásért. Ezen összegért szakemberek foglalkoznak minden nap a gyermekkel és készítik fel a másnapi órákra, de a tanodákról kialakult vélemények megoszlanak.

Mivel a szülõ dönti el, beíratja-e gyermekét tanodába vagy sem, az elsõdleges, hogy neki kell ismernie a lurkót, s azt, mire van szüksége. Ez persze sokszor okoz nehézséget, hangsúlyozza Dóber Valéria. A pszichológus annak a híve, hogy a gyereket fokozatosan önállóságra kell nevelni, többek között a tanulásban is. A folyamatos szülõi jelenlét, a kontroll, a felelõsségátvállalás nem a legjobb út.

- A tanoda akkor jó, ha a gyermek segítségre szorul, nem önálló, nem tudja jól beosztani az idejét, vagy ha bizonyos tantárgyakból gyengébb a teljesítménye. A szülõk egy részénél, persze, a tanoda a felelõsség átruházása is lehet – mondja a szakember, aki azt tanácsolja, ha a gyerek személyiségéhez, egyéniségéhez illeszkedik egy ilyen közösségi tanulási módszer, akkor ki lehet próbálni, azonban ha a csemete önálló karakter, szereti a saját akaratát érvényesíteni, akkor hagyjuk meg neki az önállóságot. A tanulás nehézsége egyébként a felsõ tagozatba kerülve szokott problémát jelenteni.

Dani Noémi, a Nonó Tanoda és Manófejlesztõ vezetõje szülõi megkeresések után indította szolgáltatását.

- Nagyon sok ötödikes jön, és egyszerûen nem tudja, miként álljon neki az anyag feldolgozásának. Kolléganõimmel elõször azt tanítjuk meg, hogyan kell tanulni, felkészülni a szóbeli feleletekre, az írásbeli dolgozatra, hogyan kell egy verset elsajátítani. Azt látom, az irányítás nehézségét vesszük le a szülõk válláról, akiknek sokszor sem idejük, sem erejük nincs a gyermekkel közösen tanulni. A tapasztalatunk pedig sajnos az, hogy egyre kevesebb gyermek ül le otthon önállóan elvégezni a feladatát – mondja a tanító, gyógypedagógus. - Hozzánk amikor megérkezik egy diák, önállóan nekiáll a házi feladatának, és ha elakad, akkor a segítségére vagyunk. Miután megtanulta, kikérdezzük a leckét, és azután mehet haza. A tanoda nem szórakozás, itt komoly munka folyik, és csak akkor van értelme, ha a gyerek komolyan is veszi.

A Nonóban azt tapasztalják, a hozzájuk járó diákok sokkal nyugodtabbak, nem stresszelnek az iskola miatt, hiszen tudják, hogy felkészültek. Ez pedig sokszor az eredményeiken is meglátszik. További pozitívum, hogy a tanoda sokszor a konfliktuskerülést is segíti, hiszen a szülõ és a gyermek így nem veszekszik a tanulás miatt.

Vuk Anita

A Nonó pedagógusai – (b-j) Dani Noémi, Kovácsné Ujhelyi Ildikó és Kozári Idikó – már készülnek az õszre… (Fotó: Gergely Szilárd)