Novellaíró pályázatot hirdet 150 éves fennállásának alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A felhívás témája a hivatalalapító Keleti Károly élete és munkássága - közölte a szervezet az MTI-vel.

A pályázatra 14. életévét betöltött szerzõk máshol nem publikált, magyar nyelvû prózai mûveit várják Magyarországról és a határon túlról is. Az elkészült mûvekkel egyénileg és közösen is lehet pályázni, de egy pályázó legfeljebb három alkotással nevezhet.     

A pályamûveket statisztikusokból és irodalmárokból álló szakmai zsûri fogja értékelni. A KSH a zsûri által legjobbnak ítélt három alkotást díjazza, az elsõ helyezettet 300 ezer, a másodikat 200 ezer, a harmadikat 100 ezer forinttal.

A hivatal honlapján (www.ksh.hu/novellapalyazat) az olvasók is szavazhatnak kedvencükre, a közönségdíjjal 250 ezer forintos pénzjutalom jár.     

A pályamunkákat november 1-jéig lehet beküldeni, eredményhirdetés a beküldési határidõtõl számított 45 napon belül lesz.     

A felhívás célja a KSH tevékenységének népszerûsítése, valamint a statisztikai kultúra terjesztése - írja a közlemény, amely szerint Keleti Károly korának kiváló, itthon és külföldön is elismert tudósa és ritka tehetségû szervezõje volt, egyben regényes személyiség. Egyéniségére jellemzõ, hogy egy alkalommal véres párbajban kaszabolta össze Áldor Imre újságírót, vélhetõen annak pontatlan publicisztikája miatt.     

A magyar statisztikatudomány megalapozójaként tisztelt Keleti Károly 1833. július 18-án született Pozsonyban. Német polgárcsaládból származott, festõmûvész apja Drezdából került Budára, ahol József nádor gyermekeit tanította rajzolni. 1848 tavaszán, 15 évesen beállt a honvédtüzérek közé, végigharcolta Bem erdélyi hadjáratát.     

A világosi fegyverletétel után fogságba esett, de megszökött, visszatért a szülõi házba. József nádor örököseinek engedélyével Alcsúton uradalmi gyakornokként kerülte el a besorozást az osztrák hadseregbe, késõbb Budán, majd Szolnokon dolgozott pénzügyi tisztviselõként, és a pozsonyi jogakadémián végezte tanulmányait.     

1861-ben az országos adómegtagadás melletti tüntetésként lemondott állásáról, visszatért Pestre, és újságírásból tartotta fenn magát. 1864-tõl tevékenykedett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Statisztikai Bizottságában.  Kezdeményezésére hozták létre a Földmûvelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban 1867-ben a statisztikai osztályt, amely vezetésével mûködött. Munkatársaival megszervezte az 1869. évi népszámlálást, a Statisztikai Füzetek évkönyvében megjelentette az ország jellemzõ adatait.     

1871-ben elgondolásai alapján szervezték meg az önálló Statisztikai Hivatalt, amelynek haláláig igazgatója volt. Az õ kezdeményezésére alkottak törvényt a hivatalos statisztikai adatgyûjtések védelmére 1874-ben. A kiváló tudós 1868-ban lett az MTA levelezõ, 1875-ben rendes, 1890-ben igazgató tagja lett.     

Keleti Károly szenvedélyes vadász volt, 1892-ben egy vadászat során hûlt meg, és kapott végzetes tüdõgyulladást.

MTI - Kanizsa