Elõbb a Szent András-plébániatemplomban szentmisével, majd a templomkertben plakettavatással, aztán a Gábor Áron Mûvelõdési Házban elõadással emlékeztek Isten szolgája, Márton Áron püspök életpéldájára Szentegyházán. A legmagasabban, 860 méteren fekvõ magyar város a székelyföldi Hargita megyében, Székelyudvarhely és Csíkszereda között félúton fekszik.

Hogy mennyire a mához is szólnak Erdély nagy püspökének üzenetei, az kiviláglott ama beszédeibõl, melyeket a Túri Török Tibor keszthelyi mûvész által készített és a szentegyházi közösségnek adományozott plakett avatóján Kovács Gergely pápai káplán, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetõje, Márton Áron szentté avatási ügyének posztulátora, valamint Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Fõkonzulátusának konzulja idézett. A nagy püspök életében a szó és a tett egységben volt. Nem csak kimondta azokat, cselekvésre buzdított. Szükséges és fontos megismerni Áron püspök életét, de annál fontosabb úgy élnünk és cselekednünk, miként a legsötétebb idõkben õ: mindig azt tette, amit kötelességeként felismert. Készek vagyunk-e vállalni az áldozatokat, nem futamodni meg a munkától? Erre emlékeztessen a dombormû – kérte Kovács Gergely posztulátor. A hitbõl fakadó, népünkért vállalt Márton Áron-i cselekedetek különös aktualitására is felhívta a figyelmet: a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium ellehetetlenítése ellen a beszéd eredménytelen.

A konzul kiemelte: Jó pásztorként, zokszó nélkül a legnehezebb utat választotta Áron püspök. Ordas világban, ordasok között hitén és hívein kívül nem volt egyebe. Nem a bûnt, a képmutatást tekintette az ember legnagyobb ellenségének. Vallotta: az idõk rosszasága az emberek rosszaságából fakad. Aki ma embernek nem elég jó, az magyarnak sem jó – nyomatékosította Lukács Bence Ákos. Köszönet a fõpásztorért Az avatóünnepségen Balogh Dóra a néhai Bíró János Antal atya: Szembe az árral címû versét mondta el.

szekelyhon.ro - Kanizsa