Újabb adatokkal egészítik ki Egerszeg várának történetét a tervezett Mindszentyneum területén végzett régészeti munkák.

A Göcseji Múzeum régészei a török kori vár XVII. században épült, cölöp- és döngöltagyag-szerkezetû keleti falazata és az elõtte húzódó vizesárok mellett a vár korábbi erõdítésére utaló cölöpsorokat, a XVIII-XIX. században leégett épületek maradványait és egy ágyúgolyót is találtak - mondta el Simmer Lívia régész-muzeológus az MTI-nek.     

Az okleveles forrásokból, régészeti munkákból már korábban is ismert volt, hogy ezen a területen húzódik az egykori Egerszeg várának árka és keleti várfala. Mindezt a tavalyi próbafeltárás eredményei is igazolták. A megelõzõ régészeti feltárás augusztus végén kezdõdött el a Göcseji Múzeum melletti mintegy 900 négyzetméteres területen. A régészek két olyan cölöpsorra bukkantak, amelyek valószínûleg korábbi megerõdítései a várnak.     

A XVII. század közepére keltezhetõ cölöpsorokat az 1600-as évek elején épített palánkfaltól nyugatra találták meg. Az ásatás másik meglepetése az a nagyméretû objektum, mely az elplanírozott palánkfal alatti rétegben került elõ. Az objektum funkciója egyelõre még nem ismert, de a betöltésébõl származó kályhacsempe töredékek nagy valószínûséggel a XV. század végére, XVI. század elejére keltezik - ismertette a Göcseji Múzeum régész-muzeológusa.     

Hozzáfûzte: a keleti palánkfal belsõ oldalán egy olyan cölöpsoros konstrukció nyomait is megtalálták, mely egy összetettebb szerkezetû palánkerõdítést sejtet. A feltárás egyik érdekessége az a téglaépület, melyet a levéltári adatok, valamint Póka Antal földmérõ által az 1826-os tûzvész után készült térkép alapján a Festetics család 1824-ben megvásárolt épületével sikerült beazonosítani.     

A régészeti leletek szépen szemléltetik, hogy a Göcseji Múzeum melletti terület évszázadok óta lakott terület volt - fogalmazott Simmer Lívia. Rátaláltak a régi korok emlékeire: üveggyöngyök és sok-sok kerámiatöredék - zömében kályhacsempe maradvány - került elõ. A "meglepetés-lelet" egy ágyúgolyó volt, amely valószínûleg a vár készletébõl származik, hiszen Egerszeg várát soha sem ostromolták - idézte fel.     

A régészeti feltárás eredményeit múzeumpedagógiai foglakozás keretében, a helyszínen is bemutatják. Az általános- és középiskolás osztályok szerdánként rendhagyó történelem óra keretében megtekinthetik az ásatás folyamatát. Szombatonként a Göcseji Múzeum elõtti térrõl az ásatás helyszínéig a vár vonalát végigjáró körséta indul.     

Az erõdítmény stratégiai jelentõsége a Kanizsai vár eleste után növekedett meg. Az új végvárrendszerhez tartozott, építése 1603 után kezdõdött el, történetét számos forrás dokumentálja. A várvédõk 1664-ben egy nagyobb török sereg támadásakor felgyújtották a várat, a falakat az 1700-as évek elején elbontották, majd a várárkot is betemették.     

Az egykori vár helyén a Modern Városok Program keretében Mindszenty-emlékközpont épül. A hercegprímásnak és a kommunista diktatúra egyházüldözésének emléket állító kiállítóhely a több mint ötmilliárd forintos, vallási turizmust is szolgáló városfejlesztési program részeként valósul meg Zalaegerszegen.

MTI - Kanizsa