Czigóth Sándor, a Kanizsa TV operatõre Õseink nyomában a Dél-Urál vidékén címû dokumentumfilmjének – melyet az idén elhunyt dr. Márton Alfréd emlékének ajánlott - márciusban volt díszbemutatója. Portálunkon azóta nem egyszer olvashattak Türk Attila pázmányos régészhallgatóiról. Az PPKE-BTK és az MTA-BTK Magyar Õstörténeti témacsoportjának 5. Orosz-Magyar Uráli Régészeti Expedíciója idén július 4. és 24. közt Délnyugat-Szibéria és Baskíria területén kutatott. Fotósuk, Szöllõsi Mátyás szóban és képben számolt be a nullahategy.hu oldalon.

A következõ öt napot aztán a városhoz közeli, Giljevo 2. elnevezésû régészeti lelõhelyen izzadtuk át, ahol a helyi ásatásba kapcsolódott be a csapat. A három kurgán, melynek feltárásán dolgoztak, a vaskori Szargatzkaja-kultúrához tartozik, mely a Kr. e. 5. és a Kr. u.-i 4. század között virágzott. Ennek a korszaknak a leletanyaga eddig kevéssé ismert, és a Szargatszkaja-, Bakalszkaja- és Kusnarenkovszkaja-kultúra egymásba való átfejlõdése a Kr. u. 4–7. században a magyar kutatás mindmáig egyik legkomolyabb problematikája.

A helyi régészek anyagismeret-óráinak és széles körû tudásának köszönhetõen a magyar kutatók – mondta el Türk Attila, a csapat vezetõje a beszélgetéseink folyamán – ez alatt a pár nap alatt is átfogó képet kaptak Délnyugat-Szibéria régészeti kutatásairól. A közös munka egy orosz-magyar minikonferenciával folytatódott, melyen többek között Alekszandr Zelenykov tartott elõadást a kusnarenkovói kultúra kialakulásáról, Urálon túli gyökereirõl.

…mégis nagy szerencse, hogy végül a Birszk határában zajló ásatáson vehettünk részt, mert régészeti szempontból ez egy legendás hely: a ‘80-es évektõl kezdve, egészen 1991-ig több mint hétszáz sírt tártak föl itt, és sokféle kultúra nyomai bukkantak elõ. Ez a temetõ jelentette korábban az Urál nyugati elõtere kora középkori régészetének kronológiai alapjait, és ezért a lelõhely további kutatását ettõl az évtõl a Baskír Állami Egyetem célul tûzte ki.

Magyar szempontból pedig azért érdekes, mert a legújabb kutatások alapján az elõdökhöz kapcsolt kusnarenkovói kultúra az Uráli nyugati oldalán itt tûnik föl elõször a 6. század derekán. Másrészt pedig gyönyörû fekvése van: a temetõ fölötti dombról a Bjelaja-folyóra látni, mely Baskíria legnagyobb, összefüggõ víztömege. Baskíria egyébként is kedves nekem, hiszen nagyon sok mindenben hasonlít Erdélyre. A kiterjedése is hasonló, források bukkannak föl szinte mindenütt, a domborzati adottságai pedig annyira emlékeztetnek a Kárpát-medence említett területére, hogy nagyon sokszor éreztem azt, mintha a Maros vidékén vagy épp a Sóvidéken járnék.

Bõvebben: http://nullahategy.hu/sziberian-es-az-uralon-at-a-2017-es-5-orosz-magyar-urali-regeszeti-expedicio/

Még több kép: http://szollosimatyas.hu/portfolio/sziberian-es-az-uralon-at/