A füge szó hallatán talán a legtöbbeknek a karácsonyi bejglik vagy a különbözõ házi sütemények ugranak be. A harang alakú gyümölcs éppen ezért nagy meglepetést tud okozni azoknak, akik eddig csak aszalt formában fogyasztották. Ahhoz, hogy megkóstolhassuk, nem kell valamelyik mediterrán országba utazni, hiszen a Tormaföldéhez tartozó Szent János-hegyen is található egy, a közép-európai klímaviszonyok mellett egyedülálló, 1200 tõvel rendelkezõ ültetvény.

Nagyon merész vállalkozás hazánk egyre hektikusabb idõjárási körülményei mellett mediterrán gyümölcs termesztésébe fogni, de Harcz Endrének – a Fügeliget ügyvezetõjének – és társainak bátorságához némi szerencse is párosult.

- Varga János letenyei barátom immár 25 éve foglalkozik fügével hobbi szinten - meséli. - Olaszországból hozta õket, majd amikor szépen megnõttek, elkezdtük ezeket a fákat fotózni, mondhatni amatõr szinten reklámozni az ültetvényt, hogy megtudják az emberek, nálunk Dél-Zalában is lehet fügét termeszteni házilag, nem csak Pécsen vagy a mediterrán országokban. Ezzel egyidejûleg egy gödöllõi üzletember fejébõl kipattant, hogy szívesen foglalkozna fügével, nagyban. Beírta az internetes keresõbe, hogy az országban ki foglalkozik vele, s minket dobott ki a keresõ. Ezt követõen leültünk tárgyalni, megbeszéltük, hogy egy szõlõhegyen, dombtetõn fekvõ, egybefüggõ területet kell szerezni. Így jutottunk el oda, hogy megvettük ezt a festõi szépségû területet, és megalapítottuk a céget. Hihetetlenül jó adottságai vannak a Szent János-hegynek, ennek is köszönhetjük, hogy a tavalyi tél fagykármentes volt. Az országban található fügék kétharmad részben – fekvésüktõl függetlenül – elfagytak. Úgy tûnik, hogy minden szempontból nagyon jó helyen van az ültetvényünk.

Természetesen a siker egyik legfontosabb feltétele a megfelelõ szakértelem. Mielõtt a tormaföldei ültetvény elérte volna mai méreteit, Endre nem volt rest, s a gyümölcs egyik õshazájába, Olaszországba utazott, hogy gyarapítsa szaktudását a termesztést illetõen. Nápolyig, illetve egy szomszédos településig jutottak el, s mindent, ami a fügével kapcsolatos volt, szemügyre vettek. Trükköket, módszereket, eszközöket lesett el a magyar felfedezõ csapat.

- Olaszország harmadik legtöbbet termelt gyümölcse a füge, mégis nagyon kevés egybefüggõ ültetvény van, a mi hat hektárunknál csak egy nagyobbról tudunk – mondja Harcz Endre. - Egyébként nem csoda, hogy közép-európai körülmények között senki nem mert még belevágni, hiszen rengeteg a hátráltató tényezõ. A fajtaválasztás kulcsfontosságú, nem mindegy, hogy hányszor érik, s az sem, hogy szétreped-e a vége, s a lyukon emiatt bele tud-e menni a hangya. Ami elfagy mínusz 10 foknál, hozzánk már az nem alkalmas. Pontosan tudni kell a szedési technikáját, mert, ha rosszul szedik, gyorsabban romlik.

Az idei nyár forrósága a fügére sem volt pozitív hatással. Habár a meleg alapvetõen jót tesz neki, a csapadékhiány miatt csak kisebb méretû gyümölcsök teremtek. Persze, a jótékony hatás centitõl függetlenül érvényesül, a kutatók szerint a füge jó fogyáshoz, vesekõre, torokfájásra, bárányhimlõre, székrekedés és rossz lehelet ellen is ajánlják, sõt, állítólag az öregedést is lassítja. Nem csoda, hogy folyamatosan csöng Endre telefonja, érdeklõdõk sokasága keresi, hogy a „szedd magad!” akció keretében feltöltsék kamrájuk polcait a zalai gyümölccsel.

– Sokan frissen eszik, de lekvárként a legkelendõbb, s pálinkának, bornak, likõrnek is viszik. A fügepálinka egyébként nagyon finom, bár túlzott mértékben fogyasztva ne csodálkozzanak, ha mozgáskoordinációs problémákat okoz. A dél-zalai füge egyébként országos hírû, jönnek vásárlók Heves megyébõl és Hajdúszoboszlóról is. Endréék pedig tovább terveznek, hûtõkamrával és –kocsival bõvítenék a vállalkozást, s a jövõben szeretnének minél nagyobb mennyiségben lekvárt készíteni.

MIKÓ-BARÁTH György

Harcz Endre: Sokan frissen eszik, de lekvárként a legkelendõbb, s pálinkának, bornak, likõrnek is viszik (Fotók: Gergely Szilárd)

Az ültetvény Közép-Európában egyedülálló