Amilyen katasztrofális vereség volt a magyaroknak az 1526. évi mohácsi csata, legalább annyira súlyos csatavesztés volt a törökök számára a 330 évvel ezelõtt megvívott második mohácsi ütközet. 1687. augusztus 12. napján – százhatvanegy évvel II. Lajos királyunk halála, és a „mohácsi vész” után – az Oszmán Birodalomnak szembesülnie kellett azzal, hogy Buda, és a magyarországi török hódoltság végleg elveszett a számára.

1683 júliusában a török seregek még Bécset ostromolták, fél évtized múlva azonban, már a Magyar Királyság déli végein harcoltak kétségbeesetten a Kárpát-medencei hódoltságukért: mindhiába. Háromszázharminc évvel ezelõtt, 1687. augusztus 12-én zajlott le a nagyharsányi ütközet, amelyet a második mohácsi csatának nevezett el az utókor. A Lotharingiai Károly herceg, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem és Savoyai Jenõ vezette erõk – a Szent Liga – fölényes gyõzelmet arattak Szulejmán nagyvezír oszmán hadai felett.

A teljes cikket ide kattintva olvashatják el.

Dr. Papp Attila