Jelentõsen bõvült a lakossági és a vállalati hitelállomány is a második negyedévben - mondta Oláh Zsolt vezetõ elemzõ a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Hitelezési folyamatok címû kiadvány augusztusi számának bemutatóján.

Oláh Zsolt hangsúlyozta: a második negyedévben folytatódott a vállalati hitelezés bõvülése, éves összevetésben 7 százalékkal nõtt a teljes vállalati szektor, míg 13 százalékkal a kis- és közepes vállalatok (kkv) hitelállománya. Az MNB növekedési hitelprogramjának (nhp) elsõ negyedév végi lezárását követõen a hitelezés piaci alapon bõvült tovább a második negyedévben.     

Kiemelte: a háztartási hitelek állománya a válság óta nem látott mértékben, 2,8 százalékkal nõtt éves összehasonlításban, az új háztartási hitelszerzõdések volumene pedig 46 százalékkal bõvült éves átlagban. Oláh Zsolt rámutatott: a magyarországi bankok lakáshiteleinek kamatfelára kissé csökkent, azonban még mindig jelentõsen meghaladja a régiós átlagot.     

Kiemelte: a második negyedévben mért ütemmel a vállalati hitelek növekedése már eléri a visegrádi országok szintjét.     

Rámutatott: az MNB hitelezési felmérésére adott banki válaszok alapján a vállalati hitelfeltételek minden vállalati méretkategóriában enyhültek a második negyedévben.     

Hozzátette: az enyhítés fõként az általános gazdasági kilátások javulásának és a banki verseny fokozódásának köszönhetõ. 2017 második felére további enyhülést jeleztek elõre a bankok, ami elsõsorban a felárak mérséklõdésében mutatkozhat meg.     

Oláh Zsolt kifejtette: a vállalkozások részérõl a bankok erõsödõ hitelkeresletet érzékeltek, elsõsorban a rövid futamidejû hitelek iránt, ami várakozásaik szerint 2017 második felében is fennmaradhat. A hitelezési vezetõk a személyes interjúk során a hitelintézetek közötti élesedõ árversenyrõl számoltak be. Az elmúlt években kihelyezett hitelportfólió továbbra is alacsony kockázatú - tette hozzá a vezetõ elemzõ.     

Közölte: a kisebb cégek esetében növekvõ szerepe van a garanciaintézmények kezességének, a garanciaszervezetek egyre gyorsabban és rugalmasabban próbálják kielégíteni a piaci igényeket.     

Jelezte: a lakáshitel-feltételek érdemben nem változtak, elõretekintve kis arányú enyhítés várható, a lakáshitelek átlagos felára csökkent, nemzetközi összehasonlításban azonban továbbra is magas. A magyarországi bankok kamatfelára 4,5 százalék körül van, míg a régió országaiban a kamatfelárak átlaga 2,5 százalék, azaz 200 bázisponttal drágábban adják a hitelintézetek a lakáshiteleiket Magyarországon, mint a térség országaiban.     

Kiemelte: a háztartási szektor hitelezése a válság kezdete óta nem látott mértékben, éves összevetésben 2,8 százalékkal emelkedett 2017 június végéig, a hiteltranzakciók értéke egy év alatt 162 milliárd forintot tett ki, a második negyedévben 73 milliárd forint volt ez az összeg.     

Rámutatott: az új hitelnyújtás mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelszegmensben jelentõsen bõvült. Az új szerzõdéskötések volumene éves összehasonlításban 46 százalékkal nõtt az idei második negyedévben, ezen belül az új lakáshitelek kihelyezése 35 százalékkal, míg a személyi kölcsönöké 51 százalékkal emelkedett. Az újonnan adott lakáshitelek 17 százalékát új lakás vásárlására vagy építésére fordították - hangsúlyozta a vezetõ elemzõ.     

A lakossági hitelezésben a fix kamatozású termékek részaránya korábban 50-60 százalékig nõtt, az arány emelkedése megtorpant, az ügyfelek egy része a kamatkockázat kezelésével szemben a kedvezõbb törlesztõrészletet részesíti elõnyben - elemezte a szakértõ.     

Oláh Zsolt elmondta: a lakáshitel-feltételek érdemben nem változtak, elõretekintve kis arányú enyhítésre lehet számítani.     Az MNB vezetõ elemzõje rámutatott: mindent összevetve a bankrendszer hitelkínálata semleges hatású a reálgazdaság éves bõvülését tekintve, ez azonban pozitívnak tekinthetõ a mostani körülmények között.

MTI - Kanizsa